Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 1. szám - Szelestei N. László: Berzsenyi Dániel Fohászkodása
látja az élet szépségét és értelmét. Ember és mindenség harmonikus felfogása heroikus érzelmekkel vegyül. Az ember küzdelmek és fájdalmak között járja az erkölcsi fenség útját, s ezer bizonytalanság után ér el a nagy eszméknek szentelt élet céljának felismerésééig” - írja Merényi Oszkár.19 Arra csak utal, hogy Berzsenyi eszme- rendszerének alakulásában vallásosságának nagy szerepe lehetett. Monográfiájának a soproni iskolaévekről szóló részében olvashatjuk az alábbi kérdést és feleletet: „Milyen szellemű volt az a nevelés, amelyben a költő részesült? Elsősorban a vallásosság jellemezte.”20 Sajnos sem a bekezdésben, sem másutt, például a családról és szülőföldről szóló részben nem találunk többet. Hallgat erről Váczy János máig gyakran idézett részletes Berzsenyi-életrajza21 is. Berzsenyi Isten-hitéről gyakran leírják, hogy nem tételes, nem keresztyén elvek szerinti, a felvilágosodás vallási eszméi közül sok mindent magán visel.22 Arról kevésbé esik szó, hogy a kor divatos kifejezéseinek használata nem cáfolja (még „hideg szemmel” nézve sem!) őszinte Isten-hitét. Orosz László monográfiájában a Fohászkodással kapcsolatban Berzsenyi lelki válságáról, az istenhez való menekülés vágyáról beszél. „Berzsenyi nem volt vallásos, de nem volt ateista sem.” „Az az isten ..., akit felidéz, csak nagyon általános vonásokban egyezik a keresztyénségével.”23 Mártinké András szerint a Fohászkodás „mégiscsak azért lett az újabb magyar irodalom egyik remeke, mert átváltott a személyes, modernül vallásos, humanizált istenségű poézisba.”24 Nemeskürty István véleménye szerint „Berzsenyi kora ifjúságában, sőt gyermekségétől kezdve megtanulta s vallotta a keresztény erkölcsi eszméket”, erkölcsi felfogását „költői hitvallásának, ars poeticá-jának lényegévé tette.” „Berzsenyit ez a felfogása és költői gyakorlata eleve elszigetelte kortársaitól.”2’ Bizonyára célravezető volna a Nemeskürty által kijelölt koordináták közé helyezni Berzsenyi költészetét: „létezett a felvilágosodás tapasztalás-központúságával, elvont deizmusával 57