Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 5. szám - Géczi János: Viotti - Tél
s aki ha melléd ül, és nincs benne a rend, amely a te rended, de nézi a madár szemének okkersárga karimáját, annak a szemnek a centrumát egyetlen szóval lefesti, akkor elodázhatatlan a válasz, valahogy úgy, ., :, ;,;, csak, a, a, a, a, akarok, amit, az, az, az, azt, betölt, s, boldogság, büszke, csordultig, egy, él, mint, ellop, elmém, majd, eltemet, enyém, és, és, fél, fény, földnek, fösvény, fűszere, gazdagon, részeg, gondja, gyönyört, csak, harcban, hogy, idő, is, is, kapok, kaptam, kenyér, kincsemet; arcod, királyi, kit, koldusszegény, lássa, légy, lelkem, más, más, még, meg; csupa, mi, miattad, mindig, néha, nekem, nem, öl, örök, pénze, pillantásodért, s, s, sorvadok; nincs, szeretném, majd, szomjazom, tavaszi, testnek, tőled, vagy, vagyok, varázsa, világ, zápor, akkor elodázhatatlan a felelet a kérdésre, amelyet azzal tettek fel számodra, hogy melléd ültek, nem mondhatni egyebet, hét csodája adódott a világnak, hat a földrészek száma, ötsarkú a pentagon, négy a levele a lóherének, három óceán létezik, két szemünk lakozik a lelkűnkön, de belőled csak egyetlenegy van, és hogy azt feleli: a levélbe bemásolt Shakespeare, az angol, nem mondhatni egyebet, mint azt, legyen akkor így!- Hogy mi is? Hát a hó! _ p- Igen, a hó!- Miért is? Milyen is?- Ha valamit elborított, nem lesz érzékelhető többé annak a teste. A formája igen, kissé fölnagyítottan, némelykor elrajzolva, olykor mókásan, olykor félelmet keltőén, olykor pedig a hamissága a lényeges.- A hókupac, amely szénaboglya?- A széna lényege ugyancsak ellentétes a hóhaloméval. A rendszerető Ambrusa megingatja busa fejét. Mindent tudni akar a messziről érkezett emberekhez vonzódó Viotti Mór havairól.-Jó, jó. A kérdésem, hogy az eltűnő dolgok befoglaltatnak-e a hóba, vagy minden nélkül foszlanak szét.- Máshol, ahol jó, egy-két órára, ha leesik és megmarad, ott a hó mindössze sajátosságokhoz juttatja a dolgok bármelyikét. Erre felénk más! Ez a kontinens legbelseje. Nagy fene havazások jutnak a két férfiú eszébe, kinek ilyen, kinek olyan. Bonyolult havazások. Viotti Mórban a színeket számolja fel a hózivatar és hideget hoz számára. Ambrusában pedig puha pelyhek hulldogálnak, először bokáig nőnek, aztán térdig, derékig, már nem látszik a vesszőfonott kerítés pereme, eltűnik a tájból minden mélyedés, domborulat, huppanás, hajlat, és a csupa fehérezüst felület közepén a meleg kamra, a kulccsal zárható könyvespolc, a nehéz könyvek egyike, a Times típusú betűkből összerakott történet. 79