Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Oláh Anna: Bolyai János feljegyzései a magyar gyökökről, fogalomalkotási módszere a magyar gyökszavak tükrében
nyelvet különösön szeretem, s épen javát kívánom eszközölni mint az is bizonyítja, hogy tanaimat magyarul írtam, s írom is. ”6 János nemcsak matematikai, műszaki, hanem nyelvészeti tekintetben is sokat tanult apjától, aki a magyar nyelvű matematika munkájának bevezetőjében részletesen ír a magyar nyelvű szakírások fontosságáról, hiszen az 1800-as évek első feléig az oktatás, és a tudományok nyelve Erdélyben a latin volt. János értékelte apja magyarító munkásságát, hiszen számos szakterületen, így pl. a matematika, fizika, kémia, erdészet, műszaki ismeretek terén Farkast tekintik a magyar szaknyelv megalapozójának. Bolyai János meglátásai a magyar nyelv jellegzetességeiről: „a magyar nyelv szelleme úgy tűnik... legegyszerű(e)bb, természetesb, eredetiebb s régi- ebbnek (tehát még a 4000 évesnél is régibb) nem több nyelvekből egybeforrott nyelv: hanem eleinkkel együtt lett, az első emberek a magyar nyelvet maguk kezdették alkotni hát még nyelvünknek azon élénksége, elevensége, hajlékonysága, tüzessége (!), mi szerint a csupa hangsúly (Betonung) változtatásai által is képesek vagyunk egészen más értelmet adni tanunknak (önteni belé): melyik nyelvben fordul elő? ...a nyelv célja s származása, eredete, egyberakása módja azt kívánja: hogy minden szóban a [magánjhang- zók s mássalhangzók egymást úgy váltsák föl, hogy sem két hangzó, sem két mássalhangzó egymás mellé ne essék .. .legelőbb ... az emberek is csak [magán]hangzókat ejtettek, s csak azután mentek által (több s szebb szókra lévén szükségük, mint mennyit s mi- lyeket csupa hangzókkal idomítni képes (lehet)) mássalhangzós szókra: ”7 Milyen magyar nyelvészeti feladatokat tart elsődlegesnek a köznyelv gazdagításához és a szaknyelv kialakításához? „tökélyes tan előállíthatására mindenek előtt elkerülhetlenűlszükséges... nyelvünkkel rend- s tisztáka]önünk... ,betű-, szó-, más jel- és jegy-magyarázatokat adnunk..., tökély esített nyelvünk teste, tömegje, szovaink idomja s ejtése..., általánoson eterjesztetik... az állandó lény egű tan elébe bocsátni, s az által elkerülvén amannak tisztaságát, fényjét meghomá- lyosítani, bemocskolni, besározni és salakosítni, szépségét borzosítni, célszerűnek tartottam minél rövidebben előterjeszteni... ”8 Bolyai János a gyökökről és Nagy János nyelvészeti díjnyertes munkájának kritikájáról: Bolyai kézirataiban többször utal Nagy János 1834-es ,/l magyar nyelv szóalkotó s módosító raguinak nyelvtudományi vizsgálata... ” című pályamunkájára, hosszú oldalakon át hivatkozik rá. Hol egyetért vele, hol nem. Például a gyökszó meghatározásánál ezt írja: „A gyök szók egy tagúsága nyelvünk nagy dicsőségére válik: .. .azoknak sokaságával ne kérkedjünk, mert (mint megmutatom) azokból, csak a lényegeseket megtartva í a fölöslegeseket kiirtva: még sok elhull. Ugyanis egy fogalomnak nem csak elég egy szó s egy tannak egy kifejezés-idom: hanem az 143
