Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Oláh Anna: Bolyai János feljegyzései a magyar gyökökről, fogalomalkotási módszere a magyar gyökszavak tükrében

egynél több kifejezhetés a nyelv-gazdagság helyett erősen ártalmas, hátráltató... (amit) nyelvünkben (már régen NAGY JANOS olvasása előtt) véghez vinni szükségesnek ta- náltarn s szerencsésen véghez is vittem, mégpedig úgy, hogy nem hiszem, sem a sinai, sem más nyelv e földön vele dicsekedhessék... ”9

Most pedig pillantsunk be Bolyai János egyik műszaki szövegébe - a „(KEM)(EN)(CE)-TAN”-ba - és vizsgáljuk meg annak nyelvészeti vonatkozásait.

Bolyai János, az egyetemes emberi tudás rendszerezésében - az UDV-TAN-ban - a műszaki kérdésekkel foglalkozó ismereteket „szer-tan” nevű alosztályba sorolta. Az ő értelmezésében:

,yA kül- vagy anyag- vagy testi világ, vagy kül-természet vagy testek országa, egyeteme,

öszvege tanja, vagy physika, legrövidebben és szebben magyarul a szertan.-----szer= test=

e

szköz=materia lévén itt... ” 10

A kemence is egy szer lévén, a SZER-TAN fejezet számára Bolyai János néhány kemence-tannal kapcsolatos tudnivalót is összegzett. Álljon itt egy olyan - eddig kiadatlan - Bolyai János-kézirat, ami betekintést ad az egyetemes tudományok ösz- szefoglalójába oda, ahol a híres kemencemester apa - Bolyai Farkas - legzseniálisabb tanítványa a KEMENCE szerrel kapcsolatos ismereteket lejegyezte az utókor számára.

Töredék Bolyai János kiadatlan KEMENCE-TAlNÁBÓL

„Kemence-tan: Kemence csak minden azon szer, mely által valamely természetes, vagyis szabad tűznek melege is, füstje is más (annyiban már) mesterséges liton kényszeríttetik hatni, járni, terjedni. így egy, a tűz mellé tett kőmár-már a legegyszerűbb, noha még nem célszerű kemence.... Sok kemence # az ily füstkanyarodásnál is könnyű mutatót tenni. A fordítónak?? kis lyukat mindenkor be lehet s jó kis anyaggal bédugni. A seprést, kivált a főző kémnél, \a]hol a szétbontás bajosabb, s igen alkalmatlan, célszerűtlen volna, jó kiégetés, okos kigyújtás által példáid kevés zsír által végbe vinni, eszközölni. A főzőnélfól- jül egy nagy kő teendő. A füstöt belül jó lesz minél síkabban, simábban tehát mázzal.

„Kemence” hihetőleg, vagyis úgy látszik a „kémén"-nek kicsidítője, vagyis = kis kernen akar lenni s a Camin-al is, a kéménnyel is rokonnak látszik, ugyanis az például olaszhonban divatos camin is egy kemence, s a kemence is egy darab füst út is, mint a kernen. Kemence többféle van például legszükségfe, sebb], tehát legelőbb föltanálták (régi római), s nevezetes a) szobamelegítő-, a’főző-, a’ kenyérsütő-, a' tégla-, vagyis inkább amennyiben amint „kályha-kem” alatt kályháboli kemt értünk.. Természetesebb s könnyebb tégla-kem, sfödő-cserép, vas-pléhet érteni, tégla-égető, mész-égető, olvasztó (kochofen), mina-kemence, ágyú-, vegy-, viltan- kísérletkemence. Itt szó csak a)-ról lesz.

Az újabb időkben érezni a fa szűkét. Komoly vizsga alá... s tanakodtak fényes/../. A hőre nézve fa-, s általán égőszer kímélő kém lehetetlen, képtelen, s olyról annyiban szó sem lehet; ha csak arról gondosk[odni], hogy a füst igen melegen ne menjen ki; mivel akkor minden lehető meleg nyilván a szobában marad, tehát el nem vész, pazarlódik, célszerü- leg fordul, s kész a Spar kemence. Másként van a dolog a főző kémnél. Ha csupán főző-,

144