Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Lőcsei Péter: Kresznerics Ferenc és "gyökerésző" szótára

tisztázva, néhai Sághy Ferencz úrnál a ’ pesti királyi tudományos egyetem ’ typographi- ája’ igazgatójánál hever V huzamosh időóta vár kiadó kezekre: sikerült e’ czélra több barátimat ‘s a’ magyar literatura’ barátit egyesítenem, ’s e nagy becsű ‘s a’ magyar akadémia’ nagyjutalmára is érdemesített munkát illy czímmel kiadnom: >Magyar Szótár gyökérrenddel és deákozattal, készítette Kresznerics Ferencz...<”2>

Stettner 1830 augusztusában barátaival együtt előfizetési felhívást és méltatást jelentetett meg a Tudományos Gyűjteményben. A négyoldalas tájékoztatóban kiemelték „a’ nagy érdemű Szerző" páratlan szorgalmát, az összegyűjtött anyag értékeit, részletezték a feldolgozott források gazdagságát. Kresznerics érdemeit így sorolták tovább: „nyelvünknek sok közönségesen nem ismert, vagy elrejtett ’s elfeledett, kincseit gyűjtögette, vas türelemmel, tárába; ’s mind ezeket a’ gyökerekre való főtekintettel betűrendbe szedvén, ‘s értelmüket latámd is följegyezvén, olly hasonlíthatatlan teljességű ‘s becsű szókönyvet teszen a ’ haza ’ oltárára, mellynek hasznát nem csak a ’ honi nyelvtudósok, hanem a' nyelvünkkel barátkozni kívánó idegenek is legjobb sikerrel vehetendik,”26 A felhívás és méltatás tizenhárom aláírója között Bajza, Vörösmarty, Kisfaludy Károly, Fáy András mellett ott találjuk a Vas megyei illetőségű Fenyéry Gyulát (azaz Stettner Györgyöt), Szalay Imrét és az egykor Szombathelyen tanuló és oktató Vass Lászlót is. A folyóiratnak ugyanebben a számában ,/i ’ Magyar Szótár’ Kiadóji’’ jegyzetekkel kiegészítve rövid kivonatot is közöltek a mű bevezetéséből.27

A kor literátorai türelmetlenül várták a gyökérrendű szótár megjelenését. Sokan egy ilyen műtől remélték a nyelvújítás túlzásainak visszaszorítását. A Kresz- nericcsel személyes kapcsolatban is lévő Lévai László az alábbiakat jegyezte meg erről az igényről: „Halhatatlan érdemet szerezne magának az a’ Tudós Hazafi, a’ ki az illyen nyelvbeli pöröknek elhárítására ‘s eligazítására oily an Szótárt készítene, melly- ben minden szók a ’ magok törzsök szavaikból származtatnának, melly több tudósainktól meguisgáltatván, a’ Nemzet helybe hagyását is bizonyossan megnyerné, és az ujjoncz nyelv faragásbeli szabadságnak véget vetne.’™ A növekvő érdeklődés azonban nem állt arányban a fizetőképes kereslettel. Az a hamis hír is elterjedt, hogy a pénz híján nem jelenhet meg a szótár. Egy aggódó előfizető a Tudományos Gyűjtemény szerkesztőinek küldte el áthidaló javaslatait.29

Stettner leveleinek és a Tudományos Gyűjtemény előzetesének köszönhetően a megjelenés előtt álló szótárnak a híre Kazinczy Ferenchez is eljutott. Az idős széphalmi mester egyébként már régóta tudott Kresznericsről. Most lelkesen üdvözölte a kivételes vállalkozást. Filléres anyagi gondjai ellenére többek között ezt írta róla:

„Kresznerics Szótára ha mi pénzem begyűlend, méltóztassék által venni az előfizetési pénzt, mégpedig mind a’ három kötetre. Nincs ugyan kivetőm, de a’ szándék áldozatokat kíván. Nagyon örvendek megjelenésének ‘s meg sem álmodtam, hogy ilyet bírni fogunk. Jó kezekben van a’ kiadása.’™

Bitnicz Lajoshoz küldött levelében Kresznerics maga is Stettnert nevezte meg szótárának kiadójaként. A szombathelyi líceum paptanára, akihez az üzenet szólt, több alkalommal nyújtott segítséget egykori mesterének. A levelet betűhíven közlöm:

Clarissime!

Folyó hónap ’ 9dikén vettem a ’ le küldött Hét példányokat. Az érettek fizetett 1 ft. VC ím’ köszönettel meg küldöm, nem csak, hanem az eddig tett, és ezután teendő költségeket is a’ Szótárom’ dolgában forró hálával meg térítem csak tessék annak idejében Specificálni.

135