Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Lőcsei Péter: Kresznerics Ferenc és "gyökerésző" szótára

nyékből származnak. Tekintélyes mennyiségű szólást, közmondást jegyzett fel egyéb tudományos, szépirodalmi művekből. Több állandósult kapcsolatot idézett Bél Mátyástól. Tőle kerültek gyűjteményébe az alábbi frazémák: „Nem Tsáki szalmája; Kiliti Somorjához egy hét; Pilisben nem látni szarkát.'’’’ {Emi. 15-18. o.) Bőséges forrásként szolgáltak számára az egyházi szerzők; többek között Pázmány Péter, Káldi György, Csúzy Zsigmond és Szegedi János kötetei. Saját hallomásait is papírra vetette. A népnyelvi kifejezések, fordulatok, gazdaregulák mellé több-kevesebb következetességgel feljegyezte az adatközlő nevét, gyakran pedig a foglalkozását, a helyszínt és az időpontot is: „Attúl számlálva, mikor már a’ gabona fejbe indúl, 8 hétre aratás lessz, mert a’gabona két hétig fejedzik, két hétig virágzik, két hétig tellik, két hétig meg-érik. - Így hallottam az Atyámtúl. 1802 2iá Májusban.” {Emi. 394. o.); „Konkolyos zsákot nem ugat meg az eb, hanem, az üszögöst - Ezt hallottam egy Jáki kocsistúl, a’ ki engem az Urfiakkal együtt Szent Gothárdra vitt 28MJúniusban 1807.” {Emi. 87. o.); „Kis gelesztával nagy halat fog az ember. Hallottam Aug. lén 1813 Kis Somlyai hegyen Babai Czéhmesteremtűl Bognár Jóseftűl.” {Emi. 177. o.); „Sarkon kurva, láb hegyen szajha, hallottam Május 15dikén Sághon 1813ban.” {Emi. 177. o.) A lejegyzett szólások, közmondások, egyszeri esetek mellett olykor magyarázatokkal is szolgált.

1804-től vezette a „Hébe-kori Philologyiai Gondolatok”H (a továbbiakban: Hébe) című füzetét. Ebbe a grammatikai, nyelvhelyességi, helyesírási és szóeredeztető fejtegetések mellé szólásokat jegyzett le. Olvasható itt néhány bizonytalan eredetű aforizma, gnóma, epigramma is: „Napórára, mutatóra: A ’ forgó árnyék Titek. Engem, a’ nap igazgat. 21 l(f" 809” {Hébe 50. o.). „Niípoleonra” című epigrammája így hangzik: „Természet meg-győzte magát, mikor adta világra, / 's megfogadd, hogy utóbb nemzeni párt nem akar. estve lOber 21dikén 809.” {Hébe 50. o.)

Professzori évei alatt mindössze néhány alkalommal hagyta el városát. 1796- ban és 1802 őszén vett részt hosszabb országjáró úton. Mindkét alkalommal részletes naplót vezetett a látottakról, hallottakról. 1804-ben felkérték, hogy Bécsben vállalja el Medgyesi Somogyi János „Status-Tanácsos Úr” fiának a nevelését. A császárvárosban töltött hónapok alatt tekintélyes tudósokkal, befolyásos személyiségekkel ismerkedett meg. Könyvtárát számos értékes ritkasággal gyarapította. Bécsi htjával függ össze újabb országjárása is; 1805 őszén tanítványát, Somogyi Józsefet kísérte el.

Külön fejezetet érdemelne Kresznerics levelezése, hiszen a korszak számos li- terátorát tekinthette barátjának. Többek között Fábchich Józseffel, Festetich Györggyel, Hübler Jánossal, Juranits Antallal, Kultsár Istvánnal, Márton Józseffel, Nagyjózseffel, Rákos Jánossal, Sághy Ferenccel, Szerdahelyi Györggyel és Téti Takács Józseffel tartott kapcsolatot. Festetich György 1799 augusztusában tőle kérte, hogy ajánljon megfelelő felkészültségű nevelőt a fia mellé. Elképzelhető, hogy Kultsár István ennek eredményeként került Keszthelyre. Néhány év múlva (1802. június 6-án) Kultsár Kresznericsnek is megküldte terjesztés céljából az általa átdolgozott és kiadott Gebhardi-kötetet. Amikor pedig a Hazai Tudósításokat megindította, egykori kollégáját is beavatta a lapalapítás kulisszatitkaiba. 1806. június 10-én tőle kért tanácsot arra nézve, miként lehetne elérni, hogy engedélyezzék számára a külföldi hírek közlését is: „Én arra kérem tisztelendő urat barátságosan, hogy ha nyomát látja valamely kedvező végzésnek, nekem tudtomra adni (sub rosa)

129