Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Molnár Zsolt-Molnárné Czeglédi Cecília: A gyökrend oktatásáról
12 Ligeti Csákné: A magyar nyelv és irodalom helyzete a közoktatás elemi szakaszában (1-4. évfolyam) http://www.ofi.hu/tudastar/tantargyak-helyzete/magyar-nyelv-irodalom-090617 13 A PISA-sokk - avagy minden negyedik magyar gyerek nem tanul meg olvasni. http://www.ofi.hu/tudastar/pisa-sokk-avagy-minden 14 Laczkó Mária: A szóelőhívási folyamatban és a szóértési nehézségekben mutatkozó nyelvi hátrány. http://www.ofi.hu/tudastar/szoelohivasi 15 Kerber Zoltán: A magyar nyelv és irodalom tantárgy problémái az ezredfordulón. http://www.ofi.hu/tudastar/tantargyak-helyzete/magyar-nyelv-irodalom 16 Bánréti Zoltán: Az anyanyelvi nevelés hiányzó láncszeme www.oki.hu/download/.../Tankonyvdi- alogusok-I-06.pdf 17 Kathryn I. Matthew -Felvégi Emese: Az olvasástanítás és a szövegértés-fejlesztés trendjei külföldön. http://www.ofi.hu/tudastar/kathryn-matthew-felvegi 18 Az óvoda és az iskola közötti átmenet problémáinak oldása http://www.ofi.hu/tudastar/jovo-elo- szobaja/ovoda-iskola-kozti 234 ________________Nemtö—Népszerű Nemtő. A Calepinus sajtóhibájából nemző helyett nemtő-nek nyomatott s MA., PP. útján (Vö. Ny. 18: 463) továbbadott szó SzD.-nál (1784): természeti Istent, geniust: nemtői víg, örvendetes, kényi, képi, természetit, genialist“ jelent. — Szemere tanúsága szerint (Műnk. 2 : 258) Döme Károly kanonok, Kazinczy barátja ólt vele először a költők közül 1815-ben (Metastasio); azután Vörösmarty (Phil.). Nemzedék, Nagy Károly 1834 (Társaik. 143): generatio. — A genealógusok, nem valami finom ízléssel, nemzőkre akarták rövidíteni Ball. (1864). Nemzetiesíteni, He 1 meczy 1832 és Kunoss 1835 (Gyal.). — Nálok és még jóval később is Ball. (1857) nemzetisíteni-nek írva. — A nemzcties és nemzetiesítni csak Ball. (1864) jelenik meg. Nemzetiség, Baróti Szabó Dávid 1792. (SzD.): natio- nalitas. Vö. -i-ség. Nemzetközi. A franczia „international“ is neologismus, s a franczia akadémia csak 1878-ban fogadta el. (Hatzf. Darmesteter Diet. Franc.). Nálunk a nemzetközi először CzF, (1867.). Nemzetőr, Helmeczy 1832 (Jelenkor, 5). Nála voltaképen nemzeti őr, még Ball. 1846 is így. Csak 1848-ban lesz nemzetőr. Nép-. A régi nyelv nem ismer nép-pel kezdődő összetett szókat. A NySz.-beli népgyülekezet tévedésen alapszik. — Orczynál (NySz.) népözön am. a mai népvándorlás; Sl.-nál népfő (consul) népnagy (tribunus), népországlds (democratia). — A későbbiek mind német mintára: népbarát, népszellem, néphit, néptanító, népdal, néprege, népszokás, népnyelv, népgyülés Tzs. (1835); népiskola, népjog, népkegy, néposztály, néprajz, népszámlálás, népszónok, néptörzs, nép- tömeg, népünnep, népvándorlás, népfölkelós, Ball. (1890); sőt ma már népfölkelő is stb., stb. Népesíteni, Baróti Szabó Dávid 1792. (SzD.). — U. o. népesedni, népesülni is. — Benépesíteni Czövek 1825 (Törv.) Népies, Kunos 8 1835 (Gyal.): populär. — Márton Istvánnál (1796) köznépi, s erre Verseghi (Lex.) azt jegyzi meg, hogy „az i képző csak az üdőrtíl és a helyrül fonnál a Magyarban helyes adje- ctivumokat; a többi a barbarisinusok, azaz a deákmajmozások közé tartozik és nyelvünkből irgalmatlanul kisír.“ Népszerű, Helmeczy (Phil. Míisz. populáris alatt). — NépszeriíSzily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára (1902-8.) 124
