Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Molnár Zsolt-Molnárné Czeglédi Cecília: A gyökrend oktatásáról

tatni őket, hangütem szerinti szótagonként. Például a dara szó olvasása: dé - a, da; er - a, ra; dara.

Menete:

1. Az ábécé megtanítása, a mássalhangzók neveivel (bé, cé, dé, stb.)

2. Betű-összeolvasás.

3. Szótag-összeolvasás.

Hozzáértők előtt nem kell sokat ecsetelni az eljárás nehézkességét. A mesterséges és felesleges betűnév kimondással a tanulók elé olyan akadályt állítottak, mely nagyon lerontotta az olvasás sebességét, tanulásának hatékonyságát. Ennek ellenére sokáig használták, még Arany János, Jókai és Móricz is így tanult meg olvasni. Nem vette figyelembe, hogy a betűk elnevezése (bé, cé, dé, ef, gé, há, stb.) önkényes, a természetes kiejtéshez köze sincs, felesleges hangokat iktat be az olvasás és tanulás folyamatába, szükségtelen kitérőkre készteti a tanulót, olvasót.

Betűalapú módszer

Más néven hangoztató, elemző, összetevő, korábban írva-olvastató módszer. Részei: hangoztatás, elemzés, összetevés.

Hangoztató előgyakorlatokra épül, ill. a betűket a szavakból emeli ki, hangoztatja, majd szavakat épít belőlük. Elvileg az írást és olvasást egyszerre tanítja, de gyakrabban inkább olvastatva-írató, vagyis előbb olvasni tanulják meg a gyerekek a betűt, majd rögtön utána írni.

A tanítás menete a következő:

Az eseményképről való beszélgetés. II. hangtanítás. 1. Analízis: mondat, hang, szó kiválasztása. 2. Hangoztatás. 3. Hangfelismerési gyakorlatok. 4. Szintézis: hangösszevonás. III. Betűtanítás. 1. Analízis: Az ismeretlen betű kiválasztása az alapszóból. 2. A nyomtatott kisbetű alakjának elmagyarázása. 3. Betűfelismerési gyakorlatok, a betű hangoztatása. 4. Szintézis: a betű kapcsolása a már tanult betűkkel, hangos olvasás. 5. Az írott betű bemutatása, kapcsolása. ”9

Gönczy Pál nevéhez fűződik első alkalmazása (1862, 1868). Korabeli elnevezése írva-olvastató módszer volt. 1950 után a lényeg megmaradt, csak a neve változott.

A módszerek nagy része ezt a rendszert követte és követi most is, mivel illeszkedik a magyar nyelv építkező jellegéhez.

Egy baj van vele, mégpedig az, amit a nemragasztó nyelvek, különösen a hangok és betűk kapcsolatát „nem teljesen rendezetten kezelő” francia és angol nyelv egyes kutatói hangoztattak, nevezetesen, hogy a nyelvtanulás kezdetén a gyerekeknek értelmetlen nyelvi jelek és elemek sokaságán kell keresztülvergődniük, míg eljutnak az értelmes szavakig. Ez az okfejtés a nemragasztó nyelvekre igaz lehet, a magyarra nem. Mivel azonban a korabeli nyelvtanítási módszertan Magyarországon is a nyugati mintákat követte, ezen érvelés helytelen voltára nem tudott rámutatni, s a gyakorlat sem követte a magyar nyelv természetét.

114