Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Molnár Zsolt-Molnárné Czeglédi Cecília: A gyökrend oktatásáról

Szóalak (mondatalak) alapú módszer

A szóalak (mondatalak) alapú - globális - módszerek már a tanulás kezdetén a hangsúlyt az egyes kutatók által a beszéd legkisebb értelmes egységének tartott szó vagy akár mondat tanítására, a velük való foglalkozásra fektetik. Leggyakoribb közülük a szóalak alapú tanítás.

Legszélsőségesebb változata nem is tanítja a betűket, hangokat. Ebben a tanulóknak maguknak kéne felfedezniük, kitalálniuk a betűket, hangokat. Ez ritka. Kevésbé szélsőséges változatban általában tanítanak valamilyen szinten betűket is, de csak később, a szóegészek alapos tanulása után.

A tanulás lényegében szavak írott alakjának és jelentésének megismerésével kezdődik. Több, akár százas nagyságrendű szót kell a gyerekeknek felismerniük, ösz- szepárosítaniuk rajzokkal. Rövid mondatokban is azonosítaniuk kell őket.

Miután már mindezt valamilyen szinten értik és gyakorlottan végzik - a kevésbé szélsőséges módszerek esetén -, a gyerekek a szavakból elvonják a betűket, mint alkotóelemeket.

„A globális eljárásnak előnye az elemző-összetevő módszerekkel szemben, hogy már a kezdő szakaszban is értelem fűződik az írásjelekhez. ”'°

Nyugaton több követője volt, mint Magyarországon, lévén, hogy a magyar nyelv - építkező jellegénél fogva - megköveteli a felépítő hangoztató-elemző-ösz- szetevő rendszert, és kevésbé enged teret az ezzel ellentétes elvűeknek. Voltak kísérletek bevezetésére, az 1978-as változások során tankönyvcsalád is készült belőle, igazi nagy elterjedésére nem került sor.

Lényegében a jelenleg alkalmazott minden módszer a két nagy (betűalapú vagy szóalakalapú) irányzat valamelyikéhez áll közel, vagy azok elegye. Eddig nem volt viszont olyan módszer, mely mindkét szempontnak - az elemi egységből való fokozatos felépítésnek és a jelentéskeresésnek - egyidejűleg megfelelne.

Jelenlegi anyanyelvtanítási gondok

Az anyanyelvtanításunkról szóló híradások - mind a szakértőké, mind az „átlag” tanítóké - tele vannak ez egyre súlyosbodó gondokkal. A következő megállapítások az Oktatáskutató Intézet (OFI) oldalán közzétett tanulmányokból valók.

Az iskolakezdők hiányosságai

Ligeti Csákné dolgozatában" a következő nehézségekre hívja fel a figyelmet:

1. Az iskolát elkezdő gyerekek beszéde egyre romlik. A beszédhibások aránya nő. „Egyre több a beszédhibával küzdő gyerek. Tíz-húsz évvel ezelőtt még csak osztályonként egy-két gyerek volt beszédhibás, napjainkban 5-6 tanuló küzd a beszéddel. ”

2. Hanghallás 40%-nál hibás.

115