Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 1. szám - Benke László versei
2 2 2 2 B E N K E LÁSZLÓ Levesen és segélyen Ki és mi kényszerít e földön, hogy munka nélkül, gondok sötétjébe zárva, kilátástalanul és haszontalanul élj, éljek, éljünk? És arra ki és mi kényszeríthet, hogy feladjuk az egészet? Pénz nélkül, szegényen te hogyan várod ki a végét, a véget, a véged, Életünk, ó élet, te hogyan reméled e világ jobbra fordulását, mivel próbálkozol levesen és segélyen? Hordjad csak elénk kincseid, engedd meg, hogy adjon mindennap jóízű asszony jónál jobb ebédet, ételtől és szerelemtől semmiképp se kopogjon szemünk, hisz’ megköszönjük szépen mindennapi kenyerünk és borunk, s hogyne vennénk észre éppen virágzó mandulafánk alatt alig elindult borzas kis unokánk el-elkerekedő szemét, boldog ámulatát ó élet, Életünk, kizsarolt, hűséges kis kutyánk, sok-sok jóságodtól és szépségedtől olykor kiáradó szívvel érzünk és élünk téged, tudjuk, volt és lesz is szebb és jobb kor, helyettünk senki sem várhat, helyettünk senki sem vágyakozhat jobban szépségre, jóságra, igazságra. 15
