Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 11-12. szám - Albert Gábor: Legendák nélkül (jegyzetek)

A szatmári békét is beárnyékolja a napi politika. Mint ahogy az elmúlt 40-60-80 évben minden történeti eseményt politikai érvrendszerbe illesztettek s vagy elhallgatták jelentőségét, vagy éppen ellenkezőleg, minden baj forrásának tekintették. Sosem foglalkoztam alaposabban a mai napon éppen háromszáz éves szatmári szerződéssel (megkötötték 1711. április 30-án), de valahányszor elém került II. Rákóczi Ferenc neve vagy alakja, a békét körüllengő köd az ő arcát is meghomályosította. A másik főszereplő, a kuruc hadak fővezére, a békét aláíró Károlyi Sándor még rosszabbul járt. O nem ment emigrációba, mint Bercsényi és Rákóczi, ő itthon maradt, részesült az amnesztiában, és sosem tudta magát tisztára mosni az alól a vád alól, hogy ő is kika- nyarított magának egy szép kis birtokot a Rákóczi vagyonból. Ezt még megtetézte a késői rokon, Károlyi Mihály szégyenletes szereplése, amely szinte visszamenőleg is, tegyük hozzá, méltatlanul befeketítette a család múltját, egyáltalán a Károlyi nevet.

A tisztánlátást tovább nehezítette, hogy alaposan megbolygatta ezt a kérdést a 20. század egyik legjelentősebb történésze, Szekfű Gyula egyik első munkájában, A száműzött Rákóczi-ban (1913). Hatalmas levéltári anyagot felvonultatva, látszólag pártatlan objektivitással és lefegyverző stiláris eleganciával mutatja ki az emigráns Rákóczi-Szekfű szerint - eleve kudarcra ítélt és lényegében a magyar nemzet érdekeivel ellentétes politikájának kudarcát. Amely természetesen nemcsak az emigráns politikára (nóta bene: a mindenkori emigráció politikájára) vet árnyékot, hanem a romantikus glóriával koszorúzott szabadságharcra éppúgy, mint Rákóczi személyére. A magyar társadalom ezt nem tudta elviselni. Ez volt az első Szekfű-per tárgya. A második Németh László nevéhez fűződik (1940). Terjedelmes tanulmányban mutatta ki Szekfű alkalmazkodó, ahogy ő mondta „amőba” természetét. Amit későbbi műveivel, például a Forradalom után” című művével, valamint politikai szerepvállalásaival épp a vádlott igazolt. Utolsó pere az 1956-os Petőfi Körben a teljes elutasítással zárult.

Mindezek után igen kockázatos, anélkül, hogy a Habsburg orientációt (igen magas tudományos színvonalon) képviselő Szekfű uszályába ne keverednénk, arról beszélni és azt bizonygatni, hogy a szatmári béke (és a majtényi síkon letett kuruc zászlók) nemcsak a szabadságharc bukását jelenti, hanem egy új korszak nyitányaként is lehet, sőt kell értelmezni. A majtényi síkon a kuruc katonák - igaz, a császárra tett eskü után - csak zászlóikat tették le, fegyvereiket megtarthatták. Világost nem lehet összemosni Majténnyal, mint ahogyan Kossuth sem hasonlítható Rákóczihoz.

*

Tíz év után állt bosszút Amerika - olvasom az újságban. Oszama bin Ladent (2011. május 2-án) amerikai kommandósok ölték meg saját villájában. A hírt az amerikai elnök jelentette be.

Az újsághír korszerű és igen jellemző. Amerika nem rendet teremtett, hanem bosszút állt. A bosszú pedig, tudjuk, mit szül. És ezzel tovább forog a világ kereke. A nagyhatalmak persze - ezt is tudjuk, a saját bőrünkön is éreztük és tapasztaljuk 141