Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 11-12. szám - Darabos Pál: Útikalauz Hamvas Béla világegyeteméhez

bábeli nyelvzavar: „Bábel az, mondja H. B., amikor a sszó kettétörik, alak és értelem elválik, de ugyanakkor az alak maszkká, az értelem pedig önkényesen választott egyezményes grammatikai jelentéssé esik vissza. A maszk, bármit kövessenek is el, maszk marad, a megértés azonban már nem az értelem, hanem a grammatikai jelentés fölött való megegyezésen múlik, és mondjuk, hogy a szavak jelentése többségi kérdés lesz. Ráadásul a nyelvtudomány a szó alakjának és jelentésének elválasztását szentesítette s így minden szofisztikus önkény részére bázist nyújtott. Az értelem nem maszkkal jelenik meg, hanem arccal, ami nem önkényes, hanem ami róla lefejthetet- len, mert enélkül nincs”. (->álarc) (-»Zen. = Ő. N. Cs.).

Babendererde, Paul (német krizeológus): könyvét, Steigende und sinkende Völker (Rostock, 1929), -»A VILÁGVÁLSÁG c. annotált bibliográfiájába (1937). babérligetkönyv: olyan típusú könyvet ért ez alatt, aminek írásai sdél géniuszanak ihletése nyomán születnek, és aminek írásai szinte imáknak tekinthetők, mert bennük „a természet imádkozik: a virág, a csillag, a nyelv, az ízlés, az összes érzékek, és imádkoznak benne: a gúny, az irónia, a vidámság, a kedély, a jó étvágy, a szerelem, a bölcsesség”. Ilyen könyvet írt ő maga is, mert ilyet sehol nem talált, amikor mediterrán vidéken, babérligetben sziesztázva ilyen könyvbe szeretett volna beleolvasni (-»A BABÉRLIGETKÖNYV. 1920-1940-es évek). Hasonló kívánság alapján írt beszámolókat Amaginárius könyvekről is.

babiloni gondolat, babiloni hit: a -»lélek -»halhatatlansága (-»Az orosz emigráció történetfilozófiája. 1934).

Babits Mihály (költő, 1883-1941): —ról három alkalommal irt H. B. Először 1919- ben a pozsonyi -» Tavasz c. folyóiratban közölte a -»Babits, mint a modernek klasszikusa c. tanulmányát, amelyben teljes elismeréssel adózik a modern eszményeket harmonikus kifejezésekkel megvalósító költőnek, és ->Ady és -»Kosztolányi közé helyezi alakját. Másodszor a ~ általa összeállított -> Új anthológia című verseskötet megjelenése alkalmából (1932) nyilatkozik ~ irodalmi szerepéről, rokon-és ellenszenveinek szerepéről az antológia szerzőinek kiválasztásakor. Ekkor már személyes ismeretségben állott ~csal, miután 1930-1932 között maga is a -»Nyugat munkatársai közé tartozott, és az antológiáról írva a Nyugat második és harmadik nemzedékéről is véleményt nyilváníthatott. Utoljára és hosszabban már csak egy alkalommal emlékezett meg ~ról, amikor ~ európai irodalomtörténete második kötetének francia nyelvű kiadásáról írt bírálatot a ^Nouvelle Revue de Hongrie c. folyóiratba fHistoire de la littérature européenne. 1935), erényeként emelve ki, hogy elkerülte mind a zsurnalizmust, mind a száraz és üres akadémizmust, és következetesen alkalmazta az irodalmi szempontot. ~csal kapcsolatos utolsó állásfoglalása ->Németh László művének, a KisebbségbenruzV. a bírálatában jelent meg (-»Híg magyar, jött-magyar és mély-magyar (1939). A könyv körül kibontakozott vitával kapcsolatban egyetért a konzervatív ~ és ->Szekfű Gyula elutasító elvi magatartásával, de nem ért egyet velük a Németh művének szubjektivizmusa ellen irányult kritikájukkal. Ekkor számára már sem ~, sem Németh László nem jelentett zsinórmértéket, babona: a ~ az istenek nélküli provincia vallása, mint amilyen az sészakgéniuszának

90