Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 11-12. szám - Darabos Pál: Útikalauz Hamvas Béla világegyeteméhez

hatása alatt álló föld: félművelt vallás. Annak a helynek a vallása, ahol „az isteni rend világos tudatának helyébe a mágikus megragadottság lép; a logoszt a ráolvasás váltja fel; az igét az igézés; a kultuszt a varázslat” (-»Az ÖT GÉNIUSZ FÖLDJE. 1940). Tulajdonképpen a magas civilizációról leszakadt nomádság tartozéka, amelynek nincs ->szellemi kasztja., hanem annak helyét a sámán, a szellemi kaszt csökevénye foglalja el, és akiből hiányzik a „brahmani aktivitás, a szó, vagyis a -»hagyományEzért a „no- mádságban a hagyomány elszegényedik, a vallást egyre jobban átszövi a babonás hiedelem, amíg nem marad meg belőle más, mint egy-két mítosztöredék és az irracionális mágikus prakszis” (AAz ÖT GÉNIUSZ. 1959).

Babulon*: a SZILVESZTER c. regény egyik szereplője, a -> Galamb tény észtők Világszö- vetségének, ennek a scsimpalacsán kém-fedőszervezetnek a stockholmi képviselője, aki az ide küldött ipari kémadatokat továbbítja. A csimpalacsánok országában, -*He- eund városában őt is letartóztatják más külföldiek, köztük -zAxe társaságában, és mivel menekülni akar, lelövik.

Bach, Johann Sebastian (német zeneszerző, 1685-1750): bár H. B. műveiben az egyik leggyakrabban emlegetett muzsikus, ~ról mégsem írt soha önálló esszét, tanulmányt. ~ személye és művészete soha nem volt problematikus számára, szilárd állócsillagként foglalt helyett művészetszemlélete zenitjén. Éppen ezért neve hivatkozások, megjegyzések formájában bukkan fel közel két tucat különböző írásában. ~ az a fajta művész, aki „a kapcsolatot a transzcendens erőkkel” megalkuvás nélkül fenntartotta, és ítélő távlatát az élettel szemben fenntartotta. mint az ^orfikát képviselő orfikus

művész az elemeket valós helyükre helyezi, kiegyensúlyoz és fegyelmez, és a „lelket fölemelő módon hat”. Azért hat így, mert hangoltsága volt az igazi valóságra -»áthallás révén, és zenéje az ottani trendet fejezi ki. Az orfikus művész felel meg egyedül a ->brahmani szellemű művészet követelményeinek Európában még akkor is, ha ezzel a rangjukkal soha nem voltak tisztában. A ~hoz hasonló művészek és személyek léte nyújt reményt arra, hogy a „normalitás”, vagyis az -»alapállás megvalósításának lehetősége még nem tűnt el teljesen. ~ egyértelműen orfikus zenéjére való hivatkozások során többször említi ezzel párhuzamosan -»Beethoven küzdelmét a számára megfelelő kifejező zenei nyelv megvalósításáért, amihez ~, Mozart vagy Elaydn „gyanútlan és ártatlan hangjai” alkalmatlanok voltak. fi A VII. szimfónia és a zene metafizikája. - A láthatatlan történet. 1943. - Jázmin és olaj. = Silentium. 1949. - 1962. február 4. = Titkos JEGYZŐKÖNYV. 1947. - Arlequin. = Titkos JEGYZŐKÖNYV. 1948. - Kései művek melankóliája. = TITKOS JEGYZŐKÖNYV. 1947-1948. - Hódolat William Shakespeare előtt. 1964. - A rántottleves. = PATMOSZ I. rész. - Az ÖT GÉNIUSZ. 1959. = Patmösz II. rész.)

Bachelard, Gaston (francia gondolkozó, kritikus, 1884-1962): életművében két helyen utal ~ra: először Böhme Psychologia vera című műve fordításához írt bevezetőjében (1946-1947) említi, mint aki a x tűzről írt nagy művében {Psychoanalyse du feu. Paris, 1937) mindent összeszedett a tűzre vonatkozó irodalmi hivatkozásokból, de Böhméről nincs tudomása, aki pedig egyedül tudta a lényegeset: ~ „nem tudja, hogy a tűzprobléma a pszichológia problémája: a lélek tűzgolyó, az égő, emésztő, élő,

91