Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 10. szám - Réfi János versei

2 2 2 2

R É F I | Á N 0 S

Tanka testről és lélekről

Eleget tudok a testről. A lélekről alig.

Azt mondják, nincs. Pedig a test nélküle csak süllyedő ladik.

Szoba

Északra tekint ablakom, szelek és felhők irányába.

Az ablak mögött én lakom, belengi lombok selymes árnya.

Itt rejtezik apró szobám, ki keresne, az megtalálna. Hangulata szent és profán és békességes: semmi lárma.

Itt élek magam, csendesen. Éjjel sötét, akár a gálya, mikor csak toll serceg velem, s körülleng versek glóriája.

Hajnaltájt, ha felébredek, látom, a hegy mögött a pára miként úszik, miként lebeg, miként lesz semmi nemsokára.

Az éj, a nappal itt talál és itt talál a test halála, ha véget ér e földi bál, s a nappal átvált éjszakára.

84