Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 10. szám - M. Kiss Sándor: Különbéke

- Emlékszik Faludy György költőre? Hallott róla?- Faluvégi?- Faludy György költőre emlékszik?- Nem. Déry János, azt hiszem, Déry János volt, akire emlékszem. Ha János volt... Tibor? Nem tudnám megmondani.- Déry Tibor az író, de ő nem volt itt.- Ilyen vöröses haja volt ennek?- Déry Tibor nem volt Recsken.- Déri.- O nem volt itt.-Akkor János volt!... MostTibor vagyjános?- Déry Tibor az egy író, és nem volt Recsken.- Más Déri is lehet nem? Vagy itt volt Lencsés Ferenc.- A szakács?- Ügy van. O volt a szakács, azt hiszem Ferenc, ugye? Akkor Bagaros Pál.- Ő ki volt?- Színházista volt. Akkor Bulinszky... Nándor?- Ő ki volt?- Ki? Hát például ő a fehérneműket vasalgatta, meg egyebeket.”

Dr. Felvinczy Tamás, akit mint a kérdés egyik szakértőjét kérdeztünk meg, a következőket nyilatkozta: A recski tábor sohasem tartozott az Igazságügy-minisztérium vagy a Belügyminisztérium felügyelete alá, nem büntetésvégrehajtási munkahely, hanem internálótábor volt és az Államvédelmi Hatóság felügyelete alá tartozott. Ilyen ÁVH-s tábor volt még tudomásom szerint Kazincbarcikán, Kistar- csán és Tiszalökön is.- Mit tudhatott egy igazságügyis szakember az ÁVH táborairól? -Tulajdonképpen semmit. Mi ezeknek a táboroknak a tájékára sem mehettünk,

semmiféle hatáskörünk nem volt ott, hivatalosan azt sem tudtuk, hogy egyáltalán léteznek, ha hébe-hóba valaki onnan valamilyen különös szerencse folytán igazságügyi börtönbe került, az rendszerint mélyen hallgatott.”

Varga János áv. őrmester a recski tábor belső őrségének párttitkára nyilatkozta felháborodva, amikor Gyarmathy Lívia a rabokkal szembeni fizikai erőszak alkalmazásáról kérdezte őt:

Visszaélések? Mit nevezünk visszaéléseknek?- Például, hogy ütötték a rabokat.- Nem ütöttük a rabokat. Szigorúan tiltva volt, nem ütöttünk.- Eheztették a rabokat- Nem éheztettük, nem éheztettük, egyetlenegy dologban éheztettük őket, hogy dolgozni kell, hogy dolgozni kell. Most mindegy az, hogy mit csinál, mindegy az, hogy fát vág, fát fűrészel, vagy a követ töri. Mindegy az, de mozogjon, dolgozzon. Tudniillik hát a kicsi kezei némelyiknek, egy kicsit tönkrementek, orvosoknak, professzoroknak, egyéb dolgoknak, úgyhogy... na, hadd ne mondjak mást... De az, hogy mi ütjük? Hát mit üssek én egy emberen? Elég baja van annak... ”

57