Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 10. szám - M. Kiss Sándor: Különbéke
Apám lassan „képbe került”. A Magyar Honvédség köreiben - de legalábbis apám csongrádi alakulatában - elterjedt a hír: a szocialista országok hadseregeinek egyes alakulatait összevissza fogják cserélgetni. Magyarok mennek Bulgáriába, bulgárok mennek Csehszlovákiába, csehszlovákok mennek Lengyelországba és így tovább, a lengyelek meg ide hozzánk. Mint Ferenc Jóska idején. Aztán meghalt Sztálin, s „oda az igazság”. Hát így nem kerültem én Bulgáriába, amelyre hiába vártam, s a tengerélmény is késett több mint tíz évet. Hazatérve, óriási öröm várt. Megjött anyám az öcsémmel, s ott volt már nagyanyám is. Anyám a maga sajátos modorában adta tudtomra, hogy a templomot kerülni kell. Kedves kis Katicám! Irénéi nekem sohasem lódított, hazugságról meg szó sem lehetett! „Tudod Sánikám, a templom környékén sok a bokor, s az egyik mögött egy bácsi bújik meg, aki azt nézi, hogy ki megy be a templomba.” Nem igazán értettem, hogy miért nem szabad betenni a lábamat Isten házába, amikor Pityu és Ági is rendszeresen járnak vasárnaponként a misére, de engem anyám meggyőzött, legalábbis arról, hogy a templomba járást titkolni kell. „Apádnak baja lehet belőle.” Addig pusmogtunk a két „kulákcsemetével” Ágival és Pityuval a templom titkos megközelítésének a lehetőségeiről, míg végül nemcsak bevettem Isten házát, hanem gyóntam, áldoztam és ministráltam is. Egyszer! Ádámnak és Évának az alma volt a tiltott gyümölcs a tudás fájáról, nekem meg a templom. Miután meggyóntam a pap bácsinak súlyosabbnál súlyosabb bűneimet, a meghitt félhomályban elmondtam azt is, hogy nekem bizony nem lenne szabad templomba járni. Hogy a pap bácsi mire gondolt, s mire nem, az az ő titka maradt, a tanácsa viszont valóban célszerű volt. Lelkemre kötötte, hogy inkább imádkozzam otthon, nehogy apukámat valóban baj érje, s ő Ágival majd megüzeni, hogy mikor mennyit és mit kell imádkoznom. így lettem Csongrádon titkos katolikus egy egész féléven keresztül, míg vissza nem költöztünk a dunántúli végekre. Ágica titoktartó és hű közvetítőnek bizonyult. És irigykedett is rám! Mint egy számháborút vívó majom közelítettem meg bokorból bokorba suttyanva a templom veretes kapuját. Evekkel később, számomra is kiderült, hogy anyám sem volt különb a Deákné vásznánál. Ok, nagyanyámmal, Erzsiké nénivel szűrték össze a levet. Erzsiké néni - neki kulákné létére úgyis mindegy volt már - vasalta a pap bácsi fehérneműit s hordta be egy mózeskosárban a plébániára. Az egyik alkalommal egy kis pólyás is került a vasalt lepedők és dunyhahuzatok alá, s kapta meg Csongrádon a keresztvizet. A főhadnagy elvtárs kisebbik fia. Anyám azt is elmondta, hogy az összeesküvés legfontosabb láncszeme az apám volt. A főhadnagy elvtárs hosszú, kitartó megfigyelés eredményeként felmérte, hogy Hirt Gyuri a bokor helyett mikor fekszik inkább titkos barátnője ágyába. így 52