Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 10. szám - Csák Gyula: Háttér 7.

leteket, vagyis legegyszerűbb alakjukra való visszavezetéssel. Az igazságot igenis az ész fedezi fel. Földön, égen - egyaránt. - Előrántott a zsebéből egy olyan tár­latvezető füzetecskét, amilyen a tolmácsnőnek is volt s rácsapott a keze fejével. Zengzetes, bár kissé nazális baritonja indulatosabban szólt az eddigieknél. - Azt írják, hogy a Bolgár Ortodox Egyház legszentebbnek tartott kegyhelyén vagyunk. Ámde ennek az alapja az a tizenkét falu, amit a cárok, meg a bojárok adtak össze ezer évvel ezelőtt. Abban az időben pedig az valóságos feudális hatalom volt, amit más-más formákba menekítve, máig megőriztek, sőt, fifikusan és folyamatosan gyarapítottak is!- Az ég a bűneinkért kárhoztat bennünket, a föld az erényeinkért - sóhaj­totta szárazon, szaggatottan lélegezve a szerzetes, mintha megszorult volna mel­lében a szó.- Suo tempore! - kiáltotta a kínai és lendülettel folytatta a magáét. - Mi törté­nik itt? A szerzetesek, akik ezer esztendő folyamán ide behúzódtak, nyugtalanságot szítanak a kinti világban, amit pedig önként elhagytak. Ezen buzgólkodnak itt is, Kí­nában is, minden részén a világnak, ahol hatalmat építettek maguknak. A pap arca vörös lett és lila erek hálózták be.- A legsötétebb külső elnyomás századait, a török uralom idejét kivéve, itt vi­rágzott a kultúra! Itt építész, festő, tollforgató dolgozott! Itt Raphael testvér...- Itt Raphael testvér - vette ki a szót a szerzetes szájából a kínai, egyben a bro­súrába lapozott, - tizenkét évig dolgozott egy fakereszten, amelyre száznégy vallási jelenetet és hatszázötven miniatúr alakot faragott. S mindezt 81+23 centis keretbe illesztve. Nagyítóval, apró vésőkkel dolgozott. És mikorra kész lett, megvakult. - Visszadugta zsebébe a tájékoztató füzetet. - Tehetségesebb volt, de lényegében nem volt másabb, mint a többi szerzetes, aki itt élt és mániásán nem kívánt mást, mint soha semmi ne változzon, élhessen úgy, ahogy az alapító!- Minden új kívánság újabb nyomorúság és bánat kezdete - nyögte a szerzetes.- Ráadásul minden vallásokhoz hasonlóan eldugják a maguk isteneit, bezárják ilyen szent helyekre, ahová gyaloghintókkal, vagy autókkal kell jönni, mert a sem­miden senki ritkán juthat el ide, ahol őrzik a változatlanságot, keresik az ismeret­len Istent. És a keresés eltarthat még pár ezer évig. Kényelmes élet. - Váratlanul a papra rivallt: - Vagy nehéz itt magának az élete?- Igen, illetve mégsem, hiszen Istent szolgálom, nem pediglen O engem és ha erre gondolok, rögvest könnyebb az életem terhe. Mindinkább csodáltam a pap ütésálló képességét, meg azt a furcsaságot, hogy nö­vekedett a találkozásunk kezdete óta. Rövidebb lett a kámzsája, kilátszott alóla cson­tos, szőrös bokája, meg foszlott saruja. Lehet persze, hogy csupán igazított a ruhá­zatán s attól áll másképpen az egész. Apró állatkákra is gondoltam, akik ravaszdi technikákkal meg tudják növelni ön­maguk látszatát, ha támadás fenyegeti őket. Erőt mutatnak a bajban. Szemben ve­lem, aki inkább összébb húzom ilyenkor magamat. Mindegyik lehet hatásos véde­kezésmód. 38. A szerzetes elleni támadás heves volt, de nem tartott sokáig. A tolmácsnő ugyanis rádöbbent, hogy nagyon hangos a kínai. Jövő-menő idegenek, meg helybeliek né­15

Next

/
Thumbnails
Contents