Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 6. szám - "Egy korty tenger": Beszélgetés Fekete Gyulával

3

„Egy korty tenger"

FEKETE GYULÁVAL BESZÉLGET ALBERT ZSUZSA*

Évek óta készülődöm, erre az interjúra Fekete Gyulával, azt hiszem, azért nem. fogtam hozzá eddig, mert tudtam, hogy szerteágazó munkásságával kemény dolog lesz szembenéznem. Sokat írt, jelentős társadalmi vitákat kezdeményezett, nagyon fontos eredményei máig tartanak. A rádióból is ismerős, egy kicsit hazajött ide, bár nem volt könnyű az a nem is tudom, hány esztendő, amit a rádióban tízperces felolvasásokkal töltött.

Huszonhárom év volt az Egy korty tenger, 317 alkalommal, minden negyedik vasárnap. De hát ez néha változott, ha kiesett valaki. Aztán megunták a Rádió bizonyos vezetői.

Sokat vitatkozott velük?

Általában vitatkoztunk. A Politikai Adások Főszerkesztősége, a PAF foglalkozott mindig a kézirataimmal, amit leadtam a fölolvasás előtt, ketten-hárman olvasták, akkor valaki frontemberük jött, és elkezdődött a vita, volt olyan eset is, hogy nem voltam hajlandó beolvasni a változtatást és akkor egy régebbit adtak le. Mikor rájöttem, hogy úgyis mindig valamibe beakadnak, akkor fogalmaztam egy-két mondatot, amibe biztos beleakadtak, és a többit hagyták nyugton.

Valahol azt írta: mindig a teljességet kívánta, a teljes tudást, a teljes életet, máshol pedig: „a hosszú élet titka, igyekezni kell a falakra, amelyeket ádázid véd az ellenség, elsőnek kitűzni a zászlót. Amint ezt megtette Ramocsai kapitány. És igen, hogy el ne felejtsem, tartozni is kell valakikhez, akik idejekorán levágják a zászlóvivőt, ha az ellenség netán egy bodzafára felakasztaná”. Hála Istennek, erről nem volt szó, de az igaz, hogy mindig igyekezett első lenni és felelősséggel vállalni azt a közösséget, amelyhez tartozott. Annak is megvan az előzménye, hogy a rádióban prédikált hosszú évekig, mégpedig Sárospatakon. Minek is hívták ezt a várost akkoriban?

Bodrog parti Athénnek.

Bodrog parti Athénnak. Onnan járt legációba?

Hogyne, sőt, először mendikációba jártam, mert mendikás, az a kisdiák. Az végigjárja a híveket, a harangozó vezeti, vagy aki ismeri, hogy hova kell menni, elmondja az elekciós verset, azt a nyolc-tíz sort, megkapja a maga tíz fillérjét, vagy húsz fillérjét, és megy tovább. Ez a mendikás. De a legátus, az, aki prédikál, az már a nagydiák. És az is voltam, minden sátoros ünnepen alsós koromban mendikás voltam, még most is így jutnak eszembe a falunevek Borsod északi részén - Borsod-Zemp* Fekete Gyula 2010. január 16-án halt meg, 88 éves korában.

61