Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 6. szám - Pete György: A megfogható megfoghatatlan
3 PETE GYÖRGY A megfogható megfoghatatlan KODOLÁNYI LÁSZLÓ MŰVÉSZETÉRŐL - EGY PORTRÉ ALAPVONALAIHOZ Ha Kodolányi László művészetét vizsgáljuk, meglepő ellentmondásokba ütközünk. Honnan, miből táplálkozik e viszonylag kis terjedelmű életmű sokrétűsége, sokműfajúsága? A finom ékszerektől, kisplasztikákon át a kocsmacégérekig, murális munkáktól az egyedi szobortárgyakig, a „talált tárgyak megtisztításáig”, felmutatásáig, nagyvonalú kompozíciókba szervezésig terjed az ouvre. Hogyan viszonyul a kinti világhoz ez a belső világ? Hogyan viszonyulhatunk mi ehhez a - számunkra - külső tárgyvilághoz a mi belső világainkkal? Mit tudunk belőle felfogni, mit és mire tudunk felhasználni belőle? Az első benyomásunk e művek alapján a nagyvonalúság, az időtlenség. A tárgyformálás egyszerűsége és így, ez általi nagyszerűsége. A tökéletes techné. A mesterségbeli biztonság. Olyan ember munkái lehetnek csak ezek, kit „vezére” „bensejéből vezérel”. Nincs helye, oka stílusproblémákról, divatokról elmélkedni, noha - láthatjuk - ismeri ezeket. De nem követi! Kodolányi László az ember, nem él harmonikusan együtt a világgal, az emberekkel. Ezt lehetetlenné teszi számára makacs következetessége, elveihez való végletes elköteleződése. Mindenekelőtt az igazsághoz. És mindahhoz, ami ebből számára következik. Nem örül neki, de elviseli, hogy ennek az az ára, hogy magányos, félreismert, csak kevesek által szeretett és megbecsült ember és művész. Ilyen előfeltételek megléte esetén garantált, hogy művészként nem sikeres, nem agyondédelgetett - reklámozott, sem szakmájában, sem a társadalomban. Túl kritikus, és túl erkölcsös. De - noha befelé forduló, önemésztő alkat - „nem fogja be pörös száját”. Emellett naiv, hisz! Hajlamos a jóra. Ez csalódásainak forrása, de egyben óriási megtartóerő is. Kodolányi kikezdhetetlenül hisz az emberben, a világ megjavulásában. Végső soron az életben, a rendben és a harmóniában. A tökéletes felől közelít, ezért kritikus, ezért nagyvonalú, világegészben, létegészben gondolkodó alkotó, aki ezeket a formálás egyszerűségével ragadja meg, mutatja fel. Ezért meglepően monumentális hatásúak kisméretű plasztikái, ékszerei, mind murális nagyméretű falmunkái. Ez a gondolkodás- és látásmód egységet kölcsönöz műveinek, egész életművének. A műfaji különbségek, az anyagok, formák látszólagos különbségei ezt tükrözik különféle módon, sokféle aspektusból. Jelek, megformált, összeszerkesztett tárgyak, melyek ugyancsak az Egy-ről tesznek tanú- bizonyságot. A megismerhetetlen, érzékeink-értelmünk számára csak homályosan felfogható Egészről, amelynek mi is részei vagyunk. E megfoghatatlan csoda Kodolányi László által is megfoghatóvá, szemlélhetővé, átélhetővé válik számunkra. Ez a csoda a művészet csodája. 5
