Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 4. szám - Kiczenko Judit: Arany János: Születésnapomra

folklorisztikus jelentést.. Az alapjelentések variálhatók is, különféle kombinációkban, pl. alapszámok összeadása, megtöbbszörözése stb.21 A fentebbi esetleges vers-seregszámlából is látható, hogy a leggyakoribb „versalkalmak” a „kerek” évfordulók. Ezt igazolhatja Kosztolányi eljárása - egy ne?n születésnapi műve - a Hajnali részegség esetében, amikor nagyszabású verse zárlatának nyomatékossá tételeként, megerősítéseként, ötven esztendőre kerekíti éveinek számát (holott a vers megalkotásakor valójában 48 éves).22 A másik gyakori alkalom a közelítés a „krisztusi kor”-hoz,23 annak betöltése, esetleg, mint Aranynál láthattuk, kétszeresének megélése. Jékely megoldása is a „krisztusi kor” mágikus jelentését hangsúlyozza hatvanadik születésnapjára írott versében.24, amelyben nem valós évszámait jelzi, hanem fölkerekíti azokat: hatvannégyre:

„Csokonai Vitéz, elbírtad volna-é harminckétévesen,

mit zord korodtól hasztalan reméltél / s ami alatt én, kétszer annyi éves, halottsápadt-cingáran roskadok”

A „krisztusi kor”-ba lépés az esetek zömében összegzés, új perspektívák és stratégiák megfogalmazása. Ilyen pl. József Attila Születésnapomra című költeménye is, amelyben finoman fonódik össze játékosság, bánat és bizakodás, múlt és jövő, az aktuális sértettség (senki sem készül születésnapjára) a régi, szimbolikussá növelt sérelemmel (a Horger-üggyel) s az aktuális remény (Flóra megváltó szerelme) távlatos ars poeticus programjával. Márainál érdemes egybevetni a számok „mágiája” miatt a már említett harmincadik születésnapra írott verset a három évvel későbbi, a ’krisztusi korban” írott, az önszemlélet jelentős módosulását mutató Sértődött vers-sei. (Önmagában a háromévnyi korkülönbség, továbbá az ismert politikai indulat sem indokolná az önköszöntő ilyen jelentős hangnembéli és műfaji különbségét.2’ Ebben az alkalmi versben a legkirívóbb a krisztusi szenvedéstörténettel teremtett összeköttetés indoka - a már említett szimbolikus okokon túl - az az életrajzi tény is lehet, hogy Márai születésnapja - akárcsak Kosztolányié és József Attiláé - többször eshetett egybe a Húsvéttal, illetve az ünnep tágabb körével.)26

3.1 Parafrázis, imitáció egy mű „bűvöletében". Amiért az önköszöntő alkalmi versektől a számok misztikus és ingoványos terepére tértem, tulajdonképpen két XX. századi parafrázis, amelyek - Örkény szavaival - a minimumba rejthető maximum megvalósulásai. Mindkettő egy nagy költőelőd jelentős születésnapi önköszöntőjéhez kapcsolódik. Az első Illyés Gyula 77 című költeménye, a Közügy kötet Kéz a ködben című ciklusába komponált ötsoros.27 A kis vers mind a versszülő alkalomban, mind a verselésében, mind a rímképletében és a verskezdettel - „Életemnek." - valamint az alapmű képrendszerére való utalással Arany Sejtelem című költeményére játszik rá. A költői lelemények egyike a születésnap évszáma, amely mindkét esetben megkettőzött szám: 66, illetve 77, s amelyet Illyés az első sor nem szükségszerű megváltoztatásával - hiszen a hatvanhat és a hetvenhét szótagszáma egyező lenne - hangsúlyoz. A változtatást a dupla szó beiktatásának „kényszerítő” ereje indokolja.

66