Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 4. szám - Torjay Valter: Köldökgombok

bői ismert motívumnak egészen konkrét megjelenítésével is. Ilyen például a „Gyermekszemű élettavon”gyönyörű, szinte naturálisán ható szem-motívuma (De gyakori ez Odilon Redonnál!), míg az „Április 11.” esetében a kép viszonya a szöveghez már korántsem ennyire egyértelmű. Ilyenkor a szemlélő számára izgalmas Iáhívást jelent a vers és a kép egymásra vonatkoztatása. Az, hogy mennyire szerencsés ez a képi világ lírai művek esetében, talán a „Ha

nem szorítsz...” illusztrációjának két, eltérő színű, összekapaszkodó foltból születő figurája bizonyítja. A konkrétum és fikció között lebegő alkotómód remekül kapcsolódik a vershez. Mindezekhez közel állnak a testnyomatok, amelyeknél közvetlenebb alkotásmód nehezen képzelhető el. Tenyerének, ujjainak lenyomatai, lélekvonalai. Heves kifejezésvágy és közvetlenség nyilatkozik meg így.

Nem csoda, hogy a művész, aki ekkora teret hagy alkotásaiban a „véletlennek”, felfedezte a felhők világát is. Az állandóan áramló, újra- és újrarétegező- dő, majd egymásba olvadó víztömeg „képek” sorát szüli. Egyszer nagy, alföldi

59