Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 3. szám - Kiss Gy. Csaba: Ahol a kéményhez kötik a kecskét

Emblematikus helye a városnak a mindenhonnan látható, dombtetőn emelkedő négy saroktornyos Új- vagy Leányvár. Katonai céllal épült a XVI. században a török veszély idején. A mondabeli magyarázat Selmecbánya mitológiájának központi alakjához, Rössel Borbála személyéhez kapcsolja megépítését. A történet szerint a kivételesen szép és gazdag Rössel lány kicsapongó, erkölcstelen életet élt, és nem szenvedhette, hogy házának ablaka a városi akasztófa dombjára néz, ezért inkább fölajánlotta a magisztrátusnak, hogy arra a helyre fölépíttet egy várat. A „leányvári boszorkány” történetét megörökítette már városi krónikák följegyzései alapján idézett latin nyelvű honismereti

munkájában Bél Mátyás/Matej Bel. Később megtaláljuk Alois Med- nyánszky/Mednyánszky Alajos 1829-ben közétett német nyelvű mondagyűjteményében Das Jungfernschloss zu Schemnitz címen.18 Hiába érkezik, tudjuk meg belőle, különös figyelmeztetés Rössel Borbálának, hogy hagyjon föl megbotránkoztató életmódjával, ő nem hajlandó megváltozni. Amikor kedves kutyája elpusztul, gyászünnepséget rendez számára, a következő éjjel borzalmas vihar lidércfényei világítják kastélyát, vörös láng csap ki onnan, ahová eltemették a kutyát, ezt hatalmas mennydörgés követi, másnapra hatalmas gödör támad a sír helyén. Ezután sem akar Borbála tanulni a jelekből, elfogy a pénze, betegségek sorvasztják. Egy napon úgy találják meg holttestét a háza kerítésénél. Amikor temetni viszik, félelmetes zivatar támad, kutyafalka tör elő, széttépik tetemét, megmaradt darabját kutyájának sírgödre zárja magába. Jó századéven keresztül merített nem egy magyar és szlovák író Mednyánszky gyűjteményéből: felföldi vármondáiban például Mikszáth Kálmán, L’udovít Janota és Szombathy Viktor. Széles történelmi panorámát festett Selmecről

85