Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 11-12. szám - Kulin Ferenc: A politikum helye protestáns íróink gondolkodásában

den kudarcunk okát saját hibáinkban keresi - Bessenyeitől Adyig biblikus utalásokkal is, a népi írók mozgalmában társadalomtudományos érvkészlettel - folyamatosan nyomon követhető.

Összegezésképpen elmondhatjuk: a politikum helye protestáns íróink gondolkodásában a kálvinizmus - hol gyengülő, hol felerősödő - gravitációs terén belül maradt.

1 .Ha lenne a 17. századi Magyarországon népszerűségi olvasmánylista, Grotiust az első öt-tíz között találnánk. Ismerték az erdélyi kartéziánusok. Megvolt a nyugat-magyarországi, felvidéki főúri kastélyok, köznemesi kúriák polgárotthonok és kollégiumok könyvtáraiban. Gondolatai különböző státusbeli, különböző vallású és anyanyelvű olvasókat kötöttek össze. A két országrész értékrendszerében a béke a közös és legmagasabb értékkategória.' R. Várkonyi Ágnes: A királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség a 17-18. századi béketárgyalásokban és békekötésekben; Zempléni Múzsa, 2007/3.

2 Kálvin kétféle módon is lehetségesnek tartotta az egyébként számára is isteni rendeltetésű, s valóban biblikusán is igazolható, de a politikai-erkölcsi feladatait nem teljesítő, zsarnoki hatalom elleni ellenállást /.../ Van az Isten által adott 'egyéni megoldás' egyrészt; >Mert majd az ő szolgái közül támaszt nyilvános bosszúállókat és parancsolatával látja el őket hogy megtorlást vegyenek a bűnös uralkodásért és hogy az igazságtalan módon elnyomott népet a nyomorult balsorből kiemeljék« (Kálvin: A keresztyén vallás rendszere; Pápa, 1910. II. köt 776.) /../ Valójában a kálvinizmus Igazi megoldása' a közösségileg felhatalmazottak 'rendteremtésé (magisteriáléis reformáció) ez a 'modem', 'demokratikus' eljárás/../: >annyira nem vagyok az ellen, hogy ezek kötelességszerűen közbelépjenek a királyok dühöngő önkényével szemben, hogy inkább ha ők az erőszakosan önkénykedő és a föld népét sanyargató királyokkal szemben gyáván meghunyászkodnak, hallgatásukat képmutatásukat elvetemült hitetlenségnek állítom, mivel álnokul elárulják a nép szabadságát noha tudják, hogy Isten rendelte őket ennek védőiül.« (Uo: 777-778.) S még súlyosabb az Isten igaz tiszteletével kapcsolatban hanyag vagy tévelygő hatalom megítélése Kálvinnál: >Ha valamit ő (mármint Isten - T. L) ellene parancsolnak (a földi hatalmak - T. L), számba se vegyük azt És ilyenkor azzal az egész méltósággal se törődjünk semmit amellyel a felsőbbségek fel vannak ruházva; mert semmi jogtalanság nem történik vele.« Hiszen a keresztyén ember független a (földi) törvénytől, csak Istentől függ teljesen /../ >a hívők lelkiismeretének megvan a maga szabadsága, hogy a közömbös dolgokban semmiféle vallási parancs meg ne kösse.« (Uo.: 116.) Itt válik 'veszedelmessé' Kálvin keresztyén szabadságfogalma a kor katolicizmusára és földi hatalmasaira nézve.' Tőkéczki László: Kálvin hatása a magyarságra és a magyar politikára; In: Kálvin időszerűsége; Kálvin Kiadó, Bp„ 2009. 367-377. A fenti idézetek 368., 369., 370.

3 Ld.: Dávidházi Péter: Az együttműködés örök dilemmája - Példázat a hatalomról Széchenyi és Deák vitájában; In: Dávidházi Péter: PER PASSIVAM RESISTENTIAM - Változatok hatalom és írás témájára; Argumentum, Bp„ 1998. 51-65.

4 (Ld. pl.: Csokonai: Az 1741-iki diéta; Az igazság diadalma; Berzsenyi: A feltolt nemességhez; Magyarokhoz II.),

5 A „teodíceai szent hitem" Kazinczy önjellemzésének a Pályám emlékezetében többször visszatérő motívuma.

6 játékszín; In: Kölcsey Ferenc Összes Művei; Szépirodalmi Könyvkiadó, 1960.1. köt 640.

7 Ld.: Kölcsey Ferenc: Iskola és világ In: uo.: 1174.

8 Dávidházi Péter. A Hymnus paraklétoszi szerephagyománya; D.P.: PER PASSIVAM RESISTENTIAM, 102-123.

9 Berzsenyi Dániel: Barátimhoz (.Én is éreztem...)

10 Kemény Zsigmond: Gyulai Pál; Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp„ 1967. II. köt: 53.

11 Gondolatok a béke-kongresszus felől

12 .A forradalom /../ román országokban lép fel - Franciaoiszágban, Olaszországban /Nápolyban, Piemontban/, s végül Spanyolországban is; ahol azonban az evangélikus egyház szabadsága uralkodik, ott nyugalom van. Mert a reformációval a protestánsok befejezték forradalmukat U E forradalmak alapelvei az ész alapelvei, amelyekhez azonban csak absztrakciójukban ragaszkodtak, s amelyek ezáltal fantasztikusak és polémikusak lettek minden fennállóval szemben. Az ész alapelveit konkrétan kell megragadni; csak akkor jut trónra az igazi szabadság. Az az irány, amely az absztrakciókhoz ragaszkodik a liberalizmus; felette mindig győz a konkrét s ezzel szemben amaz mindig csődöt mond." G. W. F. Hegel: Előadások a világ- történet filozófiájáról; Akadémiai Kiadó, Bp, 1979. 735.

13 Fazakas Sándor: Kálvin szociáletikája; In: Kálvin időszerűsége; Kálvin Kiadó, Bp,2009, 104.

14 Uo.

16