Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 1. szám - A Savanyó pör

A Savanyó por*

VASMEGYEI LAPOK, 1886. MÁJUS 6.- A törvényszéki teremből. Ma tárgyalja kir. törvényszékünk ifj. Savanyó József, Farkas József Andor, Szabó Sipos István, Kecskés József, Németh Dozoga István, Encz József, Bognár Kovács Gábor, Lengyel Lajos, Farkas István, Varga Kürti Pál, Gróf Gábor, Csécs József, Szabó Ferencz (zsidi) és Keszeg Erzsébet, Grotta Dávid, Pinczér Erzse, Somodi András, Farkas Istvánná, Endrődi Mári, Mezei Szurgyes József, Födő Mihály, Kis Gyökeres György, Mogyorósi Imre és Mogyorósi István vádlottak óriási bűnügyét.

A kir. törvényszék ekkép alakult: Elnök Bárdossy László kir. törvényszéki elnök, bírák: Túra József és Holényi István, jegyző: ifjabb Tulok János. A kir. ügyészséget dr. Ajkas Károly kir. ügyész képviseli. A hírhedt Savanyót dr. Stirling József ügyvéd fogja képviselni, Kecskés és Encz pedig dr. Weiss Ödön ügyvéd által fog védelmeztetni, a többinél a szombathelyi ügyvédi kar nagy része, mint védő szerepel.

Alkalomszerűnek tartjuk ezúttal felemlíteni, hogy a mai nap hírhedt főhőse, ifjabb Savanyó József 1841. évi szeptember hó 12-én Alsó-Sághon (Vasmegyében) született, szülői: édes anyja idősb. Savanyó József, és Kovárczi Erzsébet, keresztszülői: Zsigmond Antal és Nagy Anna alsó-sághi lakosok, keresztelője: Erkinger József sághi plébános volt. Édes anyja Kovárczi Erzsébet korán elhalván, a kis Jóska amellett, hogy édes apja is gonosz egyén volt, mostoha-anyai kézre került, és ezért alig 15 éves korában a kizárólag munkakerülésre és gonosz kalandos életre hajlandó juhászbojtár búcsút vett az apai kapufélfától és az akkori petendi juhászbérlőhöz bojtárnak állt be, de itt sem volt a nyugtalan lelkületű fiúnak maradása, hanem felkereste a később Veszprémben kötél általi halálra ítélt Hoffer András bakonyi bandáját; ennek kivégeztetése után pedig Patkó Istvánt. Ezektől elsajátítván a bakonyi rendszabályokat, csakhamar teljes önállóságra vergődött. Önállósága azonban időnként korlátozva lett, mert a veszprémi börtönnek ismételten vendégévé vált. 1862. évben Savanyó, alig, hogy a veszprémi börtönből kiszabadult, már Pór-Szalókon elkövetett súlyos bűncselekménye miatt Sopronmegyébe Farád vidékére, s innen Komárommegyébe, Ócsa tájára tette át főhadiszállását, és ez utóbb jelzett helyekről szokott zsákmányszerzések végett távoleső helyekre kivonulni. 1870. év október havában Budapest közelebbi tanulmányozása végett a fővárosba ment és ott Ország Sándornál (Ország Sándor ügyvéd édes apjánál) a Zöldfa-utczai 13 sz. alatti fogadóban volt egy hóig mint háziszolga alkalmazva; az egy hó elteltével azonban a női ismeretség és egyéb módon tartotta fenn magát Budapesten, míg 1871. év elején hazatért Közép-Iszkázra édes apjához, ki akkor Pap János úrnál volt, most pedig Háczky Sándor úrnál

*A Vasmegyei lapok korabeli tudósításai

74