Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 9. szám - Ress Imre: Fiume államjogi helyzetének ellentmondásai (1776-1918)
össze először nyilvánosan a kikötőváros hovatartozásáról az eltérő magyar és horvát közjogi felfogás. A több mint egy évszázadon keresztül tartó közjogi polémia vette ekkor kezdetét, amely mindkét oldalon hosszú időre munkát adott a filológus történészeknek. Mária Terézia okleveleiről ugyanis horvát vitairatok és tanulmányok egész sora bizonyította, hogy a boldog emlékezetű királynő Fiúmét és kikötőjét Horvátországhoz, és ezen keresztül kapcsolta Magyarország szent koronájához, de a horvátok sem vitatták a város kereskedelempolitikai jelentőségét, és elismerték, hogy Horvátországhoz, tartozás esetén „ezen város és kikötő mindig a magyar kiviteli kereskedés ajtajául fog tekintetni”. A magyar részről viszont azt hangsúlyozták, hogy Mária Terézia a magyar nemzet iránti jóakaratának jeleként mint külön testet közvetlenül csatolta Magyarországhoz Fiume városát és kikötőjét, ami nem keverendő össze a mindig Horvátországhoz tartozó Buccari kerülettel. A történeti és fdológiai érvek Fiume közjogi állásáról és hovatartozásáról azonban másodlagosnak bizonyultak. A magyar-horvát ellentétek felszínre kerülésével ugyanis Fiume ügye a birodalmi politikában nyert új dimenziót. Az elkövetkezendő években a birodalmi központ szinte minden válsághelyzetben a politikai nyomásgyakorlás eszközeként hasznosította a fiumei kérdést, és 45
