Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 7-8.szám - Kabdebó Tamás: Arányos költészet (Saáry Éva kötetéről)
KABDEBÓ TAMÁS ARÁNYOS KÖLTÉSZET SAÁRY ÉVA: ÉJBE SZÓRT SZAVAK. ZALAEGERSZEG, PANNON TÜKÖR KÖNYVEK, 2007. Úgyis mondhatnám, aranyos költő, az időáramlás mesgyéjén, egy lényében nagyon kellemes asszony, aki fényezett verseket ír. Gondolati lírát, szentimenta- lizmus nélkül. Válogatott költeményeit tartalmazó kötete 1974-re nyúlik vissza - én 1972-ben ismertem meg őt - és egy prózai útmutató vallomással fejeződik be: Utam az íráshoz, a költészethez. így ír ebben: „Ha tollat veszek a kezembe, ma is ez a két világ fonódik össze mondandómban: józan, emberséges népi bölcsesség és az ókori sztoikus írók morális-stilisztikai vasfegyelme.” És ami ennél is kézzelfoghatóbb: Saáry Éva költészetében összefonódik a geológus tisztelettudó anyagszemlélete az átlényegítés áhítatával. Gazdag színkészlettel dolgozik, satírozás nélkül, költeményeiben felfedezhetjük a magyar tájak emlék-ihletését, Afrika lehelletét, Izland késztetését és Svájc rendjét. Verseinek egyik hányada olyan, mintha egy svájci óra belsejét vizsgálnánk, amint a látható-hallható ketyegés hozzáméri az időt a szeletekként jelentkező cselekményekhez. Mindazok, akik a költő stílusát, stílusának főbb variációját ebben a kötetben fedezik fel először, sajátosan elrendezett költői építményekre akadnak. Ezek a képvers és kolofon dekoráció közti verses alakzatok hasonlítanak a cseppkövekhez. Először aló. században jelentkeztek papíron, noha egyes ókori szarkofágok is felmutattak hasonló írásos alakzatokat, aztán századokra eltűntek, majd Apollinaire-rel tűntek fel ismét. Akik a verset játékszernek tekintik (csak) azoknál eme embléma-változatok csupán tetszetős dekorációk maradnak. Saáry Éva azonban tartalommal tölti meg a formát, vagy ha úgy tetszik, szép testet varázsol a nemes léleknek. A cseppkőalakzat versek lényege, formailag, hogy a szavak egyrészt hordozzák a mondanivalót, másrészt önállósulnak, tehát súlyosabb nyomatékot kapnak. Zsákotok, 1960 körül 156
