Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8.szám - Tüskés Tibor: Egy félresikerült kiadói vállalkozás

TÜSKÉS TIBOR Egy félresikerült kiadói vállalkozás A különféle művészeti ágak találkozása, kapcsolata, kölcsönhatása - ahogy me­taforikusán mondani szokták: a múzsák testvérisége - a művészetek történeté­ben régóta számontartott. Néhány közismert eset: a vers és a dallam találko­zása (az irodalmi alkotás megzenésítése), a zene és a tánc kapcsolata (a balett), a szöveg és a kép együttese (az illusztráció), az elbeszélés, a regény mozgókép­re vitele (a megfilmesítés). Ezúttal egy illusztrált könyvről lesz szó. Külső borítójának bal felső szélén ezt olvasom: TANDORI, jobb alsó szé­lén ez áll: PILINSZKY. A kettő között néhány vízszintes vonal és a könyv cí­me: A semmi napja mielőtt. A cím Pilinszky Utószó című versének egyik sora, de ott a sor kis kezdőbetűvel kezdődik. (Egyelőre ezen ne akadjunk fönn. A prob­lémáról lesz még szó bőven.) A szennycímlap és a belső címlap bővebben tá­jékoztat, ott ezt találni: „A semmi napja mielőtt” Tandori Dezső rajzai Pilinszky János verseihez. (Itt meg a két idézőjel az újdonság, de ez is az em­lített problémakörbe tartozik.) Jegyezzük meg: a „szerzők” nevének efféle sze­repeltetése, sorrendje nem éppen szerény megoldás. Itt van előttem egy óriá­si, fél négyzetméter nagyságú album reprint kiadása. Az eredetit a millennium évében, 1896-ban a Franklin Társulat jelentette meg, a hasonmás a Pátria Nyomdában készült 1990-ben. A hat Arany-balladát és a versek illusztrációit tartalmazó album címlapján ez áll: Arany János balladái Zichy Mihály rajzaival. Elöl a költő neve, utána a festőművészé. Egyébként Zichy nemcsak a rajzokat készítette, hanem a balladák szövegét is saját kezével írta le. A Vázmán lovag című Arany-ballada szövegét például huszonegy rajza kíséri. De van közelebbi példám. Párizsban 1958-ban Bálint Endre illusztrációi­val jelent meg a Biblia. Am a könyv címlapján először nem a festő neve, hanem a Biblia szó olvasható. Tudom, a megzenésített versek esetében másfajta gyakorlat él. A műsor­közlő azt mondja a rádióban: Következik Kodály Zoltán, Kisfaludy Károly: Mohács. Vagy a költő nevét is elhallgatja: Kodály Zoltán: Fölszállott a páva. Ám ezen a területen is van másféle megoldás. Előttem van az énekkari mű kottá­ja, első oldalán legfelül ezt találom: A magyarokhoz. Berzsenyi, 1807. És a kot­ta első sora fölött jobbra áll a zeneszerző neve: Kodály Zoltán. ★ Az előttem fekvő könyv megszületéséről, a vállalkozás eredetéről a könyv első „fülén” ezt olvasom: (Ez is a rajzok készítőjének a nevével kezdődik.) „Tandori Dezső 2006-ban (Pilinszky születésének 85. és halálának 25. évfordulóján) Hafner Zoltánnak, e könyv szerkesztőjének, egyben a Pilinszky-életmű gon­135

Next

/
Thumbnails
Contents