Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8.szám - Száraz Miklós György: Duna

hajdani Tomija, a mai Constanca telében, a Duna-delta közelében a befagyott Isterről regél. Danubius, Danuvius. Az elnevezés sokak szerint eredendően nem is kelta, inkább a szkíta nyelvből vándorolt a görögbe, míg az alsó szakasz Ister, Hister, Istros nevéért a trákokat illetné köszönet.

Az arany ember című regényében Jókai azon tűnődik, hogy vajon Neptunus vagy Vulcanus, a végtelen víz vagy a kőzetet olvasztó tűz, a tenger vagy a tűzhányó istene teremtette-e a Kazán-szorost és a Vaskaput. A kérdés helyénvaló, mert a mű valóban isteni. Biblikus időket idéző, lenyűgöző táj, Európa legnagyszerűbb, legfenségesebb vízi útja, írja egy száz éves útikönyv.

A Kazán-szoroson és a Vaskapun túl kezdődik a román és a bolgár Duna. Ez tényleg egy másik folyó. Nyáron kell erre tévedjünk először, forró augusztusban. Vidintől lefelé mintha mediterrán tájban, Andalúzia vagy Kréta sziklás, hepe-hupás, elvarázsolt vidékén úszna az elnehezült, lusta folyam. Ez az egzotikus Balkán? Mintha nem is Európában járnánk. De ez nem bántó, inkább megnyugtató, felemelő és érdekes.

A románoknak mindig is erős kapcsolatuk volt a Dunával. Egy időben még az államukat is úgy nevezték: Egyesült Dunai Fejedelemségek. Régóta létezett már az egységes nemzetállam vágya és bűvölete, amikor 1859-ben Moldva és Havasalföld egyesítésével az európai nagyhatalmak létrehozták a román fejedelemséget Egyesült Dunai Fejedelemségek néven. Alexandra loan Cuza fejedelem (1859-1866) országa formailag az Oszmán Birodalom része maradt, adót fizetett annak, ám a török uralmat hat keresztény hatalom - Ausztria, Oroszország, Franciaország, Anglia, Poroszország és Itália - védnöksége ellensúlyozta. Miután Cuzát puccsal eltávolították, megszületett az angol diplomácia nagyjainak fejében, hogy talán külföldről hívjanak a románok uralkodót. A nagy múltú, ámde súlytalan Hohenzollern-Sigmaringen-dinasztia az európai nemzetközi hatalmi viszonyok kedvező alakulása miatt foglalhatta el 1866-ban a román trónt.

Érdekes helyzet. Egy alig 800 négyzetkilométernyi területű, aprócska dunai hercegség a Neckar és a Duna közt, fenn, magasan, északnyugaton, a Du- na-völgyén, már-már a forrásnál. Ez ad királyt a szélesen hömpölygő román Al-Dunának. 1866 áprilisában meg is tartották Romániában a népszavazást, mely óriási többséggel elfogadta Károly jelölését.

Egyesült Dunai Fejedelemségek. Milyen szépen hangzik. Mesés, álomszerű. Van benne lebegés, friss levegő. Egyesült Dunai Fejedelemségek. Jól esik leírni. ígéret is van benne. Amerikai Egyesült Államok. Szabadság, testvériség, egyenlőség, emberi jogok. Human rights. Európai Egyesült Államok. Valami ilyesmit is kihallhatunk belőle. És Alexandra loan Cuza mellett eszünkbe jut mindjárt a mi Széchenyink is. Kossuth, Garibaldi, Türr tábornok és Klapka. Mihail Kogálniceanu, Arthur Seherthoss. Ezek a nevek arról regélnek, hogy a XIX. század második felében még úgy tűnt, van lehetőség a Duna-tájon - az etnikai, nyelvi, felekezeti és kulturális tarkaság honában, az agresszív nemzet- állami ábrándok földjén - a kölcsönösen előnyös megoldások kidolgozására.

Na, megint itt vagyunk! Ahol a part szakad.

A Duna mint közös sors, választóvíz, határvonal. A limes. A rómaiak al-du- nai limese valóban igazi határzár volt. Hosszú évszázadokon keresztül áttörhe- tetlennek bizonyult. De azért a Duna mégis inkább összekötő kapocs. A leg76