Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8.szám - Száraz Miklós György: Duna

Hát nem emlékszel jól, kedves Lőrinc! Vagy Ausoniusod téved. Különben is, mit akar a Dunától ez a gallus? Ez az agg bordeaux-i kecske. Decimus Magnus Ausonius. Egy Mosel- és Rajna-utazó. 310 körül született s egykor Gratianus, a későbbi császár nevelője és retorikatanára volt. Szerelemtől mámoros vénember. Az alemannok elleni nagy háború szemtanúja. Jó szemű vén bakkecske, szívesen nyalogatja a sót. Idestova hatvan esztendős, amikor I. Valentinianus kegyeltjeként 368-ban részt vesz a svábok elleni hadjáratban, midőn a latin Esginga, a későbbi Donaueschingen mellett fogságba esik egy szőke hajú, kékszemű barbár leány. Elő csoda, a megelevenedett gyönyörűség, akinek teste és lelke maga is gyönyörök kiapadhatadan forrásává lesz. Ugyanis a győzelemittas császár a szépséges sváb leányt kedves költőjének ajándékozza, s az öreg gall kakas rabnője rajongó rabja lesz. Duna forrása szerelem forrása - így fonódik össze Moselle, Rajna és Duna, barbár, ifjú kelet és agg, latin nyugat a költő által Bissulának keresztelt leány ölén.

Ausonius tehát azt állítja, hogy az Inn torkolatáig Ister, onnan lefelé Danubius? Itt egy csomó rakoncátlanság adódik. Már maga az Inn. Mert hiszen Pas- sauban vagyunk, ahol a Duna, az Inn és az Hz egyesül. Itt valaminek tényleg lennie kell. Különös pont ez a térben. Idáig minden i-vel kezdődik: Ister, Inn, Ilz. Aztán egyszer csak csupa d: Danubius, Duna, Dráva, Drina, Dnyeper, Dnyeszter, Don. És ez még csak a kezdet. Van itt más is. Hydrographia Helvetise című nevezetes munkájában Jacob Scheuchzer már az 1700-as évek végén megállapítja, hogy Passaunál az Inn mögött hosszabb út áll, mint a Duna mögött, ráadásul szélesebb is. Akkor itt a váltott gyermek, a koldus és királyfi ódon meséjével van dolgunk? Bűnügy ez a javából? Ellopták valakinek a nevét, a személyiségét? Linzen, Bécsen valójában már az Inn folyna keresztül? Lehet, hogy a Himnuszunk is hibás? így szólna helyesen: S merre zúgnak habjai / Innék és Tiszának, / Árpád hős magzatjai / Felvirágozának? Skandallum! És ehhez a tudomány is segítő kezet nyújt? Hiszen neves tudósok állítják egybehangzóan, hogy két vagy több folyó összefolyásakor az tekintendő a főfolyó- nak, amelyik nagyobb szöget zár be az újonnan keletkezővel.

Különben ez az egész Danubius ügy is gyanús. Mi köze ennek Passauhoz? Hiszen ez egyértelműen magyar dolog. Magyar jelleg. Hungaricum. Ausoniussal szólva: pannonicum. Hiszen a XIX. század végén és a XX. század folyamán ezen a néven egész sor cég, intézet és nagyvállalat létezett Budapesten és Magyarországon; kezdve mindjárt a Danubius Magyar Hajó- és Gépgyár-részvénytársasággal, melynek gyártelepén 1892-ben 560 munkás dolgozott, s mely gőzhajók, vashajók, kotrógépek, gőzkazánok, vashidak, mezei és erdei vasutak gyártására specializálódott. Budapest XIX. századi híres, nagy Danubius-kútja - mely eredetileg a forgalmas Kálvin tér közepén állt, s melyet ma az Erzsébet tér parkjában láthatunk - istenként ábrázolja a folyót. A kút hatalmas medencéjét egyetlen, közel ezer mázsás kőtömbből faragták, s oszlopán, emeletnyi magasban, atletikus férfi, a Duna megtestesülése, talán maga Neptunus vagy Poszeidón áll. A kút három nőalakja - a régi Magyarország három nagy folyója, a Tisza, a Dráva és a Száva - a Duna leányai.

Az élveteg Ovidius is - akit a prűd Augustus kénye a Vendégszerető Tenger, a mai Fekete-tenger partjára száműzött - kétnevűnek mondja a folyót, s a

75