Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8.szám - Pap Kinga: A magvető válasza

2. A SZERKEZET KÉRDÉSE

Bár a címben Babits kérdésről beszél, mégis a verset olvasva a gondolkodás solti felosztásának tükrében azt látjuk, az Esti kérdés nemcsak kérdés, hanem a kijelentés, parancs és kérdés hármasságában születik, felölelve így a gondolkodás teljes perspektíváját.

A midőn határozószó azt az időszakot vezeti be, amikor a gondolkozásnak, a kérdezésnek helye van. Az ezt követő kijelentések az este, az ihletett percek képszerű leírását adják, s egyben ezek a sorok a megértés ágyát vetik meg számunkra.

Állat 1972

A második rész az ember Istentől kapott életprogramját tartalmazza. Itt minden állítás parancs, és minden parancs cselekvésre szólít fel. Az olyankor határozószó az estéhez hivatott visszacsatolni a cselekvés pillanatát. Az estében valósulhat meg az a parancs, amely a bárhol járj, bámészan vigyázd, nézzed, szédülj, állj meg csodálni, mereng és végül az arra fogsz gondolni felszólításokon keresztül lezárja a bizonytalanság útját. Az ember nem választhat, nem teheti meg, hogy nem gondolkozik, nem bújhat ki a: hajtsátok uralmatok alá a földet parancsa alól. Nem azért nem dönthet, mert nincs szabad akarata, hanem mert létének feltétele a kutatás, a megismerés ő maga. (Mert az ember annyi, amennyit Istenből /teremtésből, létből/ létezésből megismer.)

Három ige azonban mintha kívül esne a parancs kategóriáján, a sorok között elszórva ezt olvassuk: ülhetsz, bóbiskolva hajthat, elcsüggedhetsz. A második állítás nem a gondolkodóra vonatkozik, így épp a különbségtétel érdekében

50