Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 5. szám - Söptei Imre: A "gründoló" Gothard, Gothard Sándor két vállalkozása

bank részt vett a kőszegiek tőkeemelésében, akik viszonosan vásároltak részvényeket, melynek köszönhetően Czeke Gusztáv elnök az igazgatóság, Freyler Lajos igazgató a felügyelő-bizottság tagja lett.

Gothard 1918-ban elnökölt utoljára közgyűlésen, de azon alapvető döntéseket hoztak. Ezekből kiemelkedik az alapszabályoknak a kor viszonyaihoz és a bank akkori állapotához illeszkedő módosítása. Az alaptevékenység mellett fontos, új üzleti lehetőségeket nyitottak meg: pl. tőzsdei megbízások keresztülvitele, szindikátusokban való együttműködés, állami hitelműveletekben való részvétel, különböző vállalatok önálló vagy más cégekkel közös létesítése.

Ezek után Gothard Sándor 1919-ben lemondott igazgatósági elnökségéről, a közgyűlésben érdemeit, távolléte ellenére, hosszan méltatták a részvénytársasági tagjai. Megállapították, hogy a bank az ő elnöksége alatt egy kisvállalkozásból, a vidéki pénzintézetek között az első helyre emelkedett. „0 volt intézetünk megalapítója, kezdő lépéseinek ő volt nagy tekintélyével gyárnolítója, később pedig ő volt az, aki a nagyra nőtt intézet számára köriiltekintő bölcsességgel meg tudta választani hivatott munkatársait. Két évtized alatt intézetünk nagyra nőtt és azt a helyet, amit most súlyával Nyugat-Magyarország gazdasági életében elfoglal s a bizalmat, amit közgazdaságunk előnyére közönségünk körében élvez, Gothard Sándor elnöklése alatt érte el. A jól teljesített kötelesség öntudata és az ered- ményes munka felemelő érzése kíséri őt visszavonulásába, mi pedig hálával fogunk mindenkor gondolni az ő alapvető és későbbi eredményekben is gazdag működésére A Teljesen azonban nem lépett ki a vállalatból. Az igazgatóságnak továbbra is tagja maradt, sőt a cég díszelnökévé választották, így aláírása a bank utolsó zárszámadásán is szerepelt.

Az új elnök, Müller Ede építész, addigi alelnök lett, aki már egy évtizede dolgozott együtt Gotharddal. A nagyobb haszon melletti működés továbbra is jellemezte a vállalkozást, az 1920-as évek válságait is aránylag könnyen átvészelték. 1930-ban 800.000 pengő alaptőkével rendelkeztek és 10% osztalékot tudtak fizetni. Az új, minden addiginál nagyobb recesszió azonban arra késztette a kisebb bankokat, hogy egyesítsék erejüket. Az Agrárbank tulajdonosai a Vasmegyei Általános Takarékpénztárt választották, amely akkor a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézeteként működött. A beolvadást 1931. január 1-i dátummal határozták el, az újonnan alapított cég neve Vasmegyei Mezőgazdasági Takarékpénztár Részvénytársaság lett.

GOTHARD A GYÁROS20

Az elsősorban kisebb mezőgazdasági eszközöket készítő üzemet még az 1800-as évek közepén alapította Mayer Enoch, akinek halála után fiai vitték tovább az üzletet. A század végére komoly vállalkozássá nőtt, majd 300 munkást foglalkoztatott, gépeket, egész malomberendezéseket gyártottak, elsők között állítottak elő Magyarországon benzinmotoros lokomobilokat, amelyekből külföldre is szállítottak, öntőműhelyük a legnagyobb teljesít38