Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 5. szám - Söptei Imre: A "gründoló" Gothard, Gothard Sándor két vállalkozása
ményű volt a környező megyékben. 1901-ben azonban meghalt a céget vezető Mayer Károly, a gyár tekintélyes mennyiségű adósságot halmozott fel, felvetődött hát a családi üzlet csődje, ami persze rossz lett volna az alkalmazottaknak, a városnak, de még a hitelezőknek is, akik futhattak a pénzük után. Gothard Sándor hitelezőként került a vállalat közelébe, bankja mintegy 100.000 K-t adott kölcsön a cégnek. Az éles sajtópolémiát kiváltó megmentő eljárás vezetésének vállalásában azonban érzelmi okok is közrejátszottak. Saját bevallása szerint a gyárnak, de a családnak is régi ismerőse, majdhogynem barátja volt. Ráadásul özvegy Mayer Károlyné személyesen is felkereste, és kérte közreműködését. „Nem hallgattam senkire, leráztam mindent, amivel sokszor inzultáltak. Tönern előre a cél után, sokszor Golgotát jártam, de csak egy volt előttem a végcél: a siker. A vagyon megmentése a család részére, a munkások kenyere, a pompás magyar iparvállalat újrateremtése. ”21 Alig néhány hónap alatt sok mindent intézett. Meg kellett győzni a hitelező társakat, érdemes megmenteni a gépgyárat, ezért vagyon- és hitelleltárt készíttetett, melyből kiderült, a kinnlevőségekkel együtt pozitív a számla. Társasági formát keresett a termelés folytatására, legjobb megoldásnak ebben az esetben is a részvénytársaság bizonyult, melyhez kötvényeseket toborzott, akik összesen 800.000 K értéket vállaltak, amellyel már némi plusz tőkéhez juthatott a cég. Megegyezett az örökösökkel, akik elfogadták a felajánlott 150.000 K értékű részvényt fizetség gyanánt. Reiszig Ede főispánon keresztül felvette a kapcsolatot a kormánnyal, kétszer személyesen Széli Kálmán miniszterelnökkel tárgyalt, és egyezségre jutott Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszterrel. A minisztérium, hangoztatva, hogy kölcsönöket nem szokott adni vállalkozásoknak - ha figyelembe vesszük a miniszterelnök személyét, könnyebben érthető az általánostól való különös eltérés -, mégis tíz részletben összesen 250.000 K-t ígért a Mayer gyár megmentésére, amit egy évtized múlva ugyanakkora részletekben kellett A Mayer gépgyár plakátja 39
