Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 11-12. szám - Czakó Gábor: És füstből fölszállt a kemence
Kezdjük azzal a megszokott bukfenccel, hogy a jóval ifjabb finnugor szavakra épül a „kikövetkeztetés,” nem pedig a sokkal régebben följegyzett magyar szóalakra. Tehát a tények alárendelődnek a valószínűségeknek8. Szembeötlik, hogy a TESz által „kikövetkeztetett9 finnugor alapalak, a /eß/e” szemlátomást nem gyök, hanem már több hangból és szótagból álló származék. Valószínűbb CzF föltevése, hogy a gyök eredetileg a leh lehetett, melynek a lenge / melletti fő gyökeleme a h, az az őshang, mely lélegzéskor elhagyja tü- dőnket-torkunkat, s halálunkkor testünket a lelkűnkkel együtt. A h természetéről sokat tapasztalunk, ha kiejtjük, s közben szánk elé tesszük a kezünket.10 Hogy mikori lehet ez a természeti ős h, és mikor lépett kapcsolatba könnyed mozgást jelentő le-li-lo-la-lá gyökkel, vagy inkább gyökelemmel, nem tudjuk. Talán a beszéd kezdeténél, amikor még se magyar, se ugor, se finn népek nem léteztek, csak lélegzett mindenki, ahogy bírt, és még a gyerek is látta, hogy az alvó nagyapó bajuszát lebegteti az orrán-száján ki-be járó levegő. Föltűnő, hogy a 15 élő és 2 holt finnugor nyelv11 közül - a miénket is számolva - mindössze hétben maradt fönn ez a természeti ősgyök. Közülük a finnből a lélek értelem már kiveszett, kiszorították a szaunázás szavai - kis híján az észtben is. Ennek ellenére a „kikövetkeztetett finnugor alapalak” mégis a finn löyly-hez áll a legközelebb... A lélek-szellem értemény mindössze négyben él, a kedély, vagyis a lelkes, lelkesedik egyedül a votjákban. Tehát amíg a magyarban egy hatalmas, alakra, jelentésre nézve egységes szócsalád tagja a lélek, a rokon nyelvekben távoli hangzású, töredezett értelmű. Igen elgondolkodtató, hogy lélekszemléletben közelebb állnak hozzánk a görögök, latinok, héberek, szlávok, ugyanis a lélekhez a szél ma már egyik atyánkfia gondolkodásában sem kapcsolódik. Miért nem? Soha nem is látták ezt az összefüggést? Látták, de elfeledték? Ugyan miért nem találtak a TESz szerkesztői a többi finnugor nyelvben a lélekkel rokonítható szót? Távolodásuk évezredeiben elkallódott? Vagy máshonnan érkeztek, s kapcsolatunk túl rövidre sikeredett? Ezt-azt átvettek, majd tovasodródtak? ★ Mi a helyzet a gyökcsalád többi származékával? Lobban a láng (1316) A TESz és az Esz szerint vitatott eredetű. A láng lehet.belső fejlemény a lob „tőből”, de lehet ősi finnugor kori szó is, „vö. zűrjén hím ’parázs', votják lumit'meleg, langyos', cseremisz lomezs'2 'hamu.' Szembeötlő, hogy szótáraink megszakítják a kapcsolatot a hatalmas le-li-lo- la-lá gyökcsaláddal. Szándékosan? Továbbá: a rokon nyelvek közül csak négyben maradt fönn az eredeti, a lo-la gyökelem-családhoz kapcsolható alak némi hangmódosulással és az eredeti fogalmi körhöz közeli érteménnyel. Ehhez képes a kikövetkeztetett ugor alapalak véletlenül sem egyezhet a magyarral, csakis a később följegyzett nyelvekből jöhet, „jelentése hő, láng - ez a magyar értelem - az alapalak *lomz vagy *lamt lehetett.”13 A levegő szavunkról elismertetik a belső keletkezés - persze a szokásos hunfalvys- ta logikával: a füstből lett a kémény, s az eregeti a kemencét. Tehát nem a le gyökelemből és lev gyöksarjából, hanem a lebeg ige leveg alakjából indul ki az elemzés. IBI
