Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 11-12. szám - Ódor László: Halat vagy hálót és halászni tudást?

ODOR LÁSZLÓ Halat vagy hálót és halászni tudást? (TÁRSADALOM- ÉS G A Z D A S Á G N Y E L V É S Z E T I ESZME FUTTATÁS) 1. Egy angol mondás (to lend a helping hand-et) segítő kezet emleget. Vagyis a gö­rög látványt önti nyelvi formába: a kariatidák mozdulatát, amellyel - a szobrok - karjuk lendülésével ajánlanak és ígérnek menedéket és segítséget a szükség­ben szenvedőknek. Ez a karitatív szó alapja, egyike a megkapó sok beszédes látványnak, mely a Görögországot járó turista embert megragadja, magához öleli, mint a görög világ örök üzenetét: nyúlj a rászorulókért! 1.1. Eszerint jótétemény mások segítése. Szolidárisnak lenni minden közösség leg­főbb meg- és összetartó fogalma. E szó lengyel változatával - solidamo — tá­madt fel a partikuláló, önzésen alapuló szocializmus ellen keleti kivetettségünk idején a demokráciaigény. Micsoda hazugság rejtőzött a szocializmus szóban, hiszen a gondolatvilágunk a „szosziété” (societe) szón keresztül nyomban bele­torkollott a szociálisba, amelynek angol változata (a social) révén nyomban a társadalomban találjuk magunkat! De emeljük fel a fejünket, magyar barátaim, hiszen a mi - toldalékoló, rugal­masan öntevékeny - nyelvünk a fogalomtárolásában beszédesebb, mint bár­mely más nyelv a világon: a társadalom szó a társ- szó továbbfejlesztése, s kár (de tán nem véletlen), hogy - bár bokrosodik (ugyan sokaknak nem lajosként) társas, társalog, stb. irányban, de - újabb olyan fejlesztő leleményre, mint tár­si, nem vállalkozott. Nyelvi gondolkodásunk itt átvált a köz- szóra, s a közös, közösségi szavak nyomvonalán halad - de ez már nem az, ami szociális”. 1.2. Hát bizony külön töprengő konferenciát szentelhetnénk annak, hogy mely szavakat - s velük fogalmakat - nem részesített érdemesnek a magyar szótár­ból merítő továbbfejlesztésre a nyelvünk (erre az sem vigasz és magyarázat, hogy e tekintetben más nyelvi-kulturális közösségekkel - elsősorban az inter­nacionalizmusok egyennyelvéx. beszélő indoeurópaikkal - egy hajóban ülünk, hi­szen — velük szemben - a magyarban igény és valóság az idegen szavaknak a magyar gondolkodáskohóban való felolvasztása. A beolvasztás. (Az asszimiláció, s az asszimiláció révén való mély integrálás!) S nem puszta purizmusból. 103

Next

/
Thumbnails
Contents