Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 11-12. szám - Zalán Tibor: A horgász nem halászik
ZALÁN TIBOR A horgász nem halászik Amúgy, Reviczky Gyulának akár meg is lett volna rá az oka, hogy bosszúból tegye meg. Igaz, hogy nem akkor, amikor, és nem úgy, ahogyan. Megmagyarázom. Ibsen Babaházának magyar fordításáról van szó. A íánglelkű és gyenge keblű lírikus ugyanis Nóra címmel fordította le a Babaházat, ami azért, magunk között bevallhatjuk, nem egészen, és nem ugyanaz. Ha csak Arisztotelészhez nyúlunk vissza, aki azt mondta, hogy a név a tragédiák címében kell legyen, a tulajdonság pedig a vígjátékban, akkor a Babaház, mint se nem név, se nem tulajdonság, se nem tragédiát, se nem vígjátékot jelöl - hanem, minimum, komédiát (és ha Csehov komédia-meghatározására gondolunk, nem is állunk messze az igazságtól). (Reviczky akkor még nem ismerte Ibsen nyilatkozatát, miszerint ez a műve a jelenkor tragédiája, amivel nem sokat mondott, csak a műfaji behatárolás lehetőségeit nehezítette meg. Hogy miért volt meg az oka a bosszúállásra a nagy norvég szerényebb világ-ismertségű magyar fordítójának? Történt, hogy Ibsen remekművé nyilvánított drámájának magyarországi ősbemutatójára ideutazott hozzánk. S ha már ideutazott, megismerkedett a címszerepet játszó Jászai Marival, nagy tragikánkkal, aki másodállásban Reviczky Gyula, költő és norvégból műfordító, szeretője volt éppen. S ha már itt volt, elhatározta, hogy hasznossá teszi magát a norvég nyelv elterjesztésében és tanításában - s mivel Reviczy már kellő mélységben bírta a nyelvet, Jászai Marit kezdte el anyanyelvének alapvetéseire megtanítani. Egy orosz közmondás szerint: H3biKy yuHTbCfl huh KOJlbiöejib, hjih B nocTejiH. Ami annyit tesz szabad fordításban, hogy nyelvet vagy a bölcsőben, vagy az ágyban lehet megtanulni. A bölcső kettejüknek nyilván kicsinek bizonyult volna, maradt az ágy, amely az akkor már világhír felé kacsingató írót arra bírta rá, hogy tervezett egyhetes tartózkodását három hétre hosszabbítsa meg Jászai kitörő, Reviczky annál mérsékeltebb örömére. (Mellesleg legyen szólva, Jászai valóban szájába kapta a norvég szavakat, és ott is tartotta őket, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a mester öregkori nagy munkáját, a John Gabriel Borkmant ő maga fordította le.) Mint mondottuk, akár bosszú is lehetett így elferdíteni a naturalista dráma egyik díszpéldányának szimbolikus címét, de amikor ezt megtette, még nem volt ideje bosszulgatni, mert nem volt rá oka, a Nóra cím tehát megfejthetetlenül marad, s marad a derék szimbolista lírikus sírba magával vitt titka. Mondottuk, de miért mondottuk, tehetik fel a kissé hosszadalmas felvezetés után a kérdést. Ugyanazért, amiért Otdik Gézától, ettől a remek és nagy és ökonomikus írótól visszaköveteljük az öreg horgászt, mint kifejezést, a tenger már nem is kellene hozzá, annyira elkeseredettek vagyunk, mi, horgászok, egy fordítás által történő név-megrablási ügyben. 91
