Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 10. szám - Gráfik Imre: Vizuális nyelv - Képes beszéd (A cégérekről)

A székesfehérvári István Király Múzeum gyűjteményéből is van tudomásunk a hordószimbolikára. A tárgy egyértelműen cégér: kádár cégér, leltári száma 10.66.1. (1053). Fából készült, vörösre, sárgára, zöldre festett hordó, hasán magyar címerrel és Szent Orbánnal, valamint 1762-es évszámmal. A hordó

9. ábra. Lakatos cégér (NM 107059)

átmérője: 36 cm. Lelőhelye: Székesfehérvár, 1910-ben Vinczenty Pál ajándékozta a múzeumnak (LUKACS 2007, 199; a tárgy fényképe is publikálva).

A jelbeszéd, mint láttuk fontos eleme a cégérek funkciójának, s ilyenformán nem meglepő, hogy a legkülönbözőbb mesterségek, műhelyek éltek ezzel a megoldással.

Végezetül az Akadémiai Nagylexikon cégér címszavában említett mesterségeknél maradva idézünk fel a Néprajzi Múzeum kollekciójából cégéreket, illetve részben velük azonos funkciójú szállásjelvényt.

A tárgyábrázolás révén az úgynevezett „beszédes” cégérek körébe tartozik a 124418 leltári számú patkoló kovács cégér is, melynek használati helyét nem ismerjük. Az első világháború után a központi fémelosztóból került a Néprajzi Múzeumba, amikor is több gyűjtemény részesült ily módon értékes műtárggyal (lásd GRÁFIK 2000, 138). A gyűjteménygyarapítás e sajátos körülményéből következően sajnálatosan e tárgyak adatolása teljes mértékben hiányzik. A hivatkozott kovács cégér valójában egy nagyalakú, rézből készített lópatkó.

Lakatos cégér az a kulcsformára alakított kifüggeszthető céhjelvény, mely tulajdonképpen kovácsoltvas, henger-alakú tömör szár, két gyűrűvel, valamint bádoglemezből ívelt, háromkaréjos fejű és áttört tollú, nagyméretű „kulcs”.

Bonyolultabb konstrukció az a pápai pék céhjelvény, voltaképpen szállásjelvény, mely két részből áll. Egyik eleme egy négy oldalán üvegezett kis

70

8. ábra Réz patkóié kovács cégér (NM 124418)