Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 9. szám - W.-Nemessuri Zoltán: Végvidék (regényrészlet)

minden áldott nap. Felesége, gyerekei, mint csibék a héja karmaiban, jobbá­gyairól nem is szólván. Rettegett hírének köszönheti, hogy még él, nem őfel- sége aranyainak. Látja, Zrínyi is hogy járt. Győrnél táborozott a had, mégis hagyták pusztulni. Hiba rimánkodott Salm, a Haditanács pórázra fogta, mint egy pákosztos ebet.- Stratégiai hiba volt.- Több annál: a bécsiek gyávasága. Csak magukat féltették.- Én is így látom.- Ha nincs Dobó, oda Eger. Szabad az út a bányavárosokba. Nádasdy tűnődve a tenyerébe hajtotta állát, duzzadt szemhéjai leeresz­kedtek. Mogorván bámulta az asztallapot. Tudta, hogy Tahyból az egész vitézlő rend beszél, az ő nyomorúságukat, dühüket panaszolja, mert mi az ausztriai rendek megajnálása az örökös dúláshoz, az elfolyatott vérhez, az elhurcoltak és meggyalázottak sokaságához képest? Várható-e belátás azoktól, akik birtokukat, szeretteiket, mindenüket siratják? De hiába: más a maradék Magyarország, megint más a birodalmi érdek. A kettő közt kell hidat verni, mert növeli a veszteséget, ki elfödi azt.- Túl sokfelé húzunk - mondta végül. - De higyje meg nagyságod: ebben a helyzetben nem harcolhatunk kétfelé. Erdély török vazallussá lett, hála Szapolyai nagyravágyásának. Török Bálint nagy hős volt, de eszetlen. Miatta került pogány kézre Buda. És hogy végezte? Nehéz bilincsben, a Jedikulában. Most a fia vitézkedik, mert az anyja, Pemflinger Kata neveltje. Szóval, lehet panaszkodni, szidni a császárt, a Haditanácsot, az idegen zsoldosokat, de előbb össze kéne fogni. Velük, vagy nélkülük. Lát erre esélyt nagyságod? Tahy nyakig veresedett, mint a cékla. Jól megfogta Nádasdy, nemhiába sze­di magába a sok tudományt, olvasgatja a temérdek jelentést. Kisujjában a poli­tikum, az egyezkedés, a viták elsimítgatása, Pozsonyban is, Bécsben is, mégse képes összebékíteni az urakat. Hogy jön ehhez egy mezei főkapitány? Ütni- vágni, sereget vezérelni, lest vetni igen, arra jó, de eligazodni a birodalmi ügyek közt, pénzt szerezni, nap mint nap alkudozni: más. Hála a Mindenha­tónak, hogy a nádori tekintély töretlen, s hogy a nemesség jórésze hallgat rá.- Igaza van, mint mindig - sóhajtotta.- Ezért kell a császár barázdájában szántani. Minálunk ahány ember, annyi akarat. Csak olvasná a sok panaszt, árulkodást, amit hozzám küldözgetnek. Míg a tihanyi kapitány Takaró Mihály volt, sírt-rítt Magyar Bálint miatt. Utána, hogy őfelsége Gyulaffyt nevezte ki, belé horgolt. Magyar Bálint is dühös a csobáncira...- Az egy alávaló.- Ne beszéljen így. Lám, a harag az érdemet nagyságod elől is eltakarja. Magyar Bálint csinált Fonyódból fortalitiát, számtalanszor meg is védte. Az ő sajkásai járják a Balatont. Erősen tartja Szigetet. Hazun budai bég kétszer is kihívta. Ama híres pogány meggondolja, kivel viaskodik. Ha jól tudom, Bálint úr legyőzte.- Rég vót az...- Az meg most, hogy Gyulaffy Szigetre támadt, hogy kiszabadítsa egy főlegényét, valami Pribék Mihály nevűt. Nomen est omen. 52

Next

/
Thumbnails
Contents