Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 9. szám - W.-Nemessuri Zoltán: Végvidék (regényrészlet)

alezredes. Csakhogy az udvarnál más erők is vannak. A Hofkriegsrat elnöke, Königsberg gróf beleegyezett, majd el akarta mismásolni. Nem hagytam.- Szóval lesznek ostromhoz értő talpasok is. Hála méltóságod gondos­kodásának.- Ne dicsérjen. Nádorként megteszem, amit tudok. Míg az vagyok, s el nem visz valami nyavalya, vagy a rendek találnak mást. A teremre akkora csend szakadt, mintha Nádasdyt máris kiterítve látnák. Igazi nagyember, ért a politikához, kegyeli az udvar, szívébe fogadta a nemesség... bár a többi méltóság is ilyen áldozatkész volna! Zrínyieken, Batthyányiakon, Forgáchokon, Frangepánokon, Czoborokon, Illésházyakon, Perényieken kívül nem sokan viselik ennyire szívükön a haza sorsát. Dobó is, Balassa is felségárulásba keveredett. Keserves idő jár a zászlósurakra! Nem kell ide a török: az ország maga emészti el magát. Salm és a tálján üteg részvétele az ostromban tovább hizlalta a nádor becsü­letét. Még a hadi ügyekben legjáratlanabb kisúr is tudta, milyen körülményes kimozdítani a sereget Győrből, Hegyesd alá vontatni a nehézágyúkat, szeke­reken odaszállítani a lőport, a kő- és vasgolyókat, mindezt a török orra előtt, dimbes-dombos vidéken, rossz utakon. Néhol dorongokkal sincs fedve, csak egy kátyúkkal szabdalt szekérnyom és marhacsapás. Sárvárról könnyebb a szállítás a síkon. Szerencse, vagy a Gondviselés műve, hogy a pogány eltakaro­dott Transzszilvániába. Nádasdy feltápászkodva végszóként közölte:-Tudom, hogy számíthatok nagyságtokra. Jó étvággyal ebédeljenek. Az esti lakomán találkozunk. A nemesek felüvöltöttek: Vivát Nádasdy! Vivát a palatínusnak! A nádor bólintott és elhagyta a termet. SÁRVÁR AKKORA, S ÚGY SZÉTTERÜL, hogy másutt csak a palota­szárny kastély volna. A hódításból kimaradt Dunán inneni vidék Zrínyi, Nádasdy, Batthyány birtok. Néhol kétfelé adózik: töröknek-magyarnak egya­ránt. Bőtermő, juhnevelésre, marhatartásra, rozsra, árpára, szőlőre-gyümöles­re alkalmas vidék - ha a hadak nem dúlják -, de már alig van ép, nem pusztí­tott szeglete. Sárvárt mostanáig kerülte a háború - inkább körülnyaldosta -, így hát jól el van látva eleséggel és fegyverrel is. Míg felhordták az ebédet, Nádasdy saját elfogadó szobájába invitálta a főkapitányt. A sarokra épült boltíves helyiséget kamarának hívja, merthogy magának és bizalmasainak tartja fenn, ott étkezik, ír-olvas, leveleket diktál, jeles vendégekkel tanácskozik, országos ügyekben határoz, egyszóval az az ő szentélye. Az ajtóval szemközt helye van egy bársonnyal borított térdeplőnek és a hordozható szárnyasoltárnak is. A mélyen hívő nádor néha fél éjszakán át imádkozik, hogy az Úr világosítsa meg elméjét. Ehhez sose kéri pap közben­járását, mivel jobb a Mindehatóval kettesben lenni. Ismeri a mondást: segíts magadon, az Isten is megsegít; így hát olvasgatja a tékában sorjázó könyveket, legalább százat. Csupa alapos munka: jog, hadtudomány, geográfia, sőt, hit­vitázó írások, hogy megértse a reformata észjárást. A temérdek iratnak külön téka szolgál, jól megvasalva. Ne férjen hozzá illetéktelen. A helyiség világos: 48

Next

/
Thumbnails
Contents