Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 8. szám - Ćurković-Major Franciska: Kincses Trogir, s Raguza tornyai

Salona - az amfiteátrum romjai

hetjük Szabó Ló'rinc ekkori költői beszédmódjának jellegzetességét, a környező jelenségeknek az új tárgyiasságra emlékeztető pontos, leíró leltározását.

Dubrovnikből hazafelé jövet néhány napot Korculán töltöttek. Már Dubrovnik felé utazva, amikor a hajó megállt Korculán, feleségének említette a városkát, ahol első utazásuk alkalmával is megfordultak: „Korcula, ahol a múltkor azt a bizonyos narancsos ágat láttuk kihajolni egy szűk utca kőkerítésén, gyönyörű kis kőfalas város a sziget [Korcula-sziget] egy kör alakú félszigetén, csodálatosan szép hely.”50 Szabó Lőrincnek a várost meglátva legelőször az első utazás emlékeként egy keskeny utca képe jut eszébe, amelynek uralkodó eleme egy ág, naranccsal. Ez a Szabó Lőrinc-i tájlátás tipikus példája: a költő számára rendszerint nem az egész táj képe, hanem annak csak egy része a fontos és a meghatározó, legszívesebben csak ezzel a motívummal foglalkozna. A kelet-adriai utazások ihlette költeményeknek ilyen meghatározó motívuma a leánder és a tücsök. A vizsgált idézetben csak ezután következik egy irodalmi panoráma, amely pontosan meghatározza a város elhelyezkedését a félszigeten, de csak a várfalakat említi, ami arra enged bennünket következtetni, hogy az elbeszélő közvetlen közelükben van, és így, „békaperspektívából” nézve nem láthatja még a város legmagasabb pontját, a harangtornyot sem. Korculáról, a szigetről és a városról kedvesének, Korzáti Erzsébetnek is hasonlóan ír, de ezúttal a sétáló szemszögéből, aki mozgás közben észreveszi és leírja a város váltakozó képeit. Ebben a vedutában mintha az abbáziai leírás hangnemét folytatná, még a díszletezés és a mozira való utalás is összeköti a két beszámolót. A kikötőből bemegy a városba, leírja a keskeny utcákat, majd újra szemügyre veszi kívülről, valószínűleg az Óváros falai előtt elterülő kis parkból, amely a veduta definíciója szerint a kultivált, mesterséges természet egy részleteként jelenik meg: „Délután néztem a kikötő hajókat, a szűk, csu55