Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 1. szám - Vigh Kálmán: "...nem jöttek a föld népe ellen hadakozni" - Napóleon árnyékában
Valószínűleg Magyarország szép részei alatt érthette megyénket is, hiszen Szombathelyen egy, míg Kőszegen több napot töltött. Napóleon csak rövid időt töltött Magyarországon. Augusztus 31-én Győrben Narbonne tábornok-kormányzó francia nyelven írt levélben közölte a város hatáságaival, hogy a városba érkező császár fogadására 11 órakor gyülekezzenek a városháza előtt, valamint Napóleon érkezésekor a város összes templomában szólaljanak meg a harangok. 14 órakor szólaltak meg, mikor több tábornokával - Berthier, Bertrand , Duroi, Lauriston, Masséna, Rapp, - megérkezett a császár. Programja első részeként végigjárta a város erődrendszerét, de a tisztelgő látogatásra bejelentkezett vármegyei és városi küldöttségeket, időhiányra hivatkozva nem fogadta. Este Narbonne díszvacsorát adott a császár tiszteletére, majd a tisztek éjszakába nyúlóan tárgyaltak a hadi helyzetről, majd másnap, szeptember 1-én kora hajnalban Napóleon távozott Győrből.;i A császár meg lehetett elégedve csapatai magyarországi tevékenységével. Legfontosabb céljuk a kiáltvány terjesztése mellett a hadsereg ütőképességének a megtartása volt. Az érintett vármegyéket, településeket terhelte a területükön állomásozó, vagy csak átvonuló katonaság élelmezése, a lovak takarmánnyal történő ellátása, valamint részvétel az erődítési munkálatokban. Viszont a katonák között szigorú fegyelmet tartottak, tiltották a vendéglősöknek, hogy a katonáiénak 21, tiszteknek 23 óra után ételt, italt szolgáljanak fel. Természetesen sok bort fogyasztottak, a vármegyék erre előre fel is készültek. Székesfehérvárott a városi tanács június közepén tartott ülésén a francia csapatok várható megjelenésével kapcsolatban elrendelte: „A borszükséglet biztosítására ki kell jelölni egy külön bizottságot.Kőszegen elrendelték, hogy vizezni kell a bort, mert az túl erős és a francia katonák könnyen dühbe gurulhatnak, felbőszülhetnek tőle, s káros következményei lehetnek. A rendelet hátterében az állt, hogy 10 nappal korábban a franciák kifosztották a városi pincét, 26 akó bort vittek magukkal.'' Ismert a soproni kékfrankos elnevezésének esetleges eredete, mely szerint a soproni poncihterek csak a jobb, kék színű pénzért, frankért adták el a franciáknak a borukat.24 Tilos volt a szerencsejáték. Magánházaknál szállásolták el a katonákat, amelyről pontos kimutatást vezettek. Nagy gondot fordították a települések kinézetére is, kötelezővé tették az utcák seprését, a házak esti kivilágítását. Szigorúan tiltották, hogy katonáik összeütközésbe kerüljenek a helyiekkel. Erre a magyar hatóságok is figyeltek, rendeleteikben elsősorban a fiatalok és a gyengébbik nem franciákkal történő találkozását kívánták megakadályozni. Érthető okokból. Kresznerics Ferenc ismert versének a kezdő sora ellenben azt sugallja, hogy ez korántsem sikerült minden esetben. A francia csapatok szombathelyi kivonulásának apropóján írja. ,Jértzék! tyúkok sírjatok, Elmentek a kakasok.”2’ A vers további sorai a nyelvi félreértésekből fakadó komikus helyzetekre utalnak. „Amit leltek felfaltak. Zsuppot, kefét, kamarát, szekérdiót, kaputját.” A zsupp az a zuppe, a kefe az kafe, a „kamerád” (bajtárs) szóból lesz a kamara, a Sacre Dieu felkiáltás a szekérdió. A katonák tisztjei gyakran panaszkodtak, hogy nem, vagy csak nehezen tudnak érintkezni a helyiekkel. A magyar parasztok bizalmatlanul fogadták a 63
