Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 1. szám - Vigh Kálmán: "...nem jöttek a föld népe ellen hadakozni" - Napóleon árnyékában
különböző ellátásokról kiállított francia ellennyugtákat. A falvakat megszálló franciák első kérdése az volt, hogy beszél-e valaki a faluban franciául. Legtöbbször a „nem” volt a válasz, így maradt áthidaló megoldásként a német nyelv, amelyet viszont a franciák rosszul beszélték. Mint jeleztük, a franciák magyarországi tartózkodását értékelve Berzsenyi járt legközelebb az igazsághoz. Befejezésként gondolatait hasonlítjuk össze egy, ún. ellenkiáltvánnyal. 1809. július 17-én Narbonne húga Győrbe érkezvén egy Napóleonról szóló latin nyelvű röpiratot hozott magával, melyet a franciák által ellenőrzött területeken terjesztettek. A sorok kezdőbetűi sokat mondóak. A szerző kilétét homály fedi. Nihil fűit Augustus cvasit Populus seduxit Orbem devastavit Libertatém opressit Ecclesiam destruxit Omnis esse voluit Nihil érit Semmi sem volt, Császárrá lön, Népeket vezetett félre, A földkerekséget elpusztította, A szabadságot elnyomta, Az egyházat lerombolta Minden akart lenni, Semmivé lesz.2,1 Ezek a gondolatok térnek vissza Berzsenyi Dániel Napóleonhoz írt ismert, epigrammájában, melyet minden megjegyzés nélkül idézhetünk. Nem te valál a győző, hanem a kor lelke- szabadság. Melynek zászlóit hordta dicső sereged. A népek fényes csalatásba merülve imádtak, S a szent emberiség sorsa kezedbe került. Ámde te azt tündér kényednek alája vetetted, S isteni pálmádat váltja töviskoszorú. Amely kéz felemelt az ver most porba viszontag: Benned az emberiség ügye bosszulva vagyon.:s Jegyzetek 1 Petőfi Sándor összes költeményei. II. kötet Bp. Ciceró, 29. p. : .Minden órám. Kölcsey Ferenc válogatott művei Bp. Kozmosz köm’vek. 1984. 117. p. Napóleontól nem állt távol a durva beszéd, válogatás nélkül sértett meg bárkit, akivel nem tudott megegyezni, vagy más véleménye volt. Külügyminiszterét, Talleyrandot „selyemharisnyás szarnak”, rendőrminiszterét Foucbét „őrült idiótának”, I. Sándor orosz cárt „apagyilkosnak”, Ausztriát „kivén- hedt ringvónak” nevezte. 4 VIGH Kálmán: Sopron vármegye francia megszállása 1809-ben. In: A napóleoni háborúk és a magyar nemesség. Szerk. VERESS D Csaba. Veszprém, 1992. 69. p \ TRESS D Csaba: A francia császárság és a Habsburg Birodalom háborúja 1809-ben. In: A napóleoni háborúk és a magyar nemesség. Szerk. \TRESS D Csaba. Veszprém, 1992. 5-28. p. MGH Kálmán: Sopron vármegve a francia háborúban. In: A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző főiskola tudományos közleményei. 9. köt. Történettudomány. Szerk. VARSÁNYI Péter István. Szombathely, 1991. 80. p. VERESS D Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi Francia háború. In: Veszprém Megyei -Múzeumok Közleményei, 17. Veszprém, 1984. 387. p 64
