Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 8. szám - Zvonimir Mrkonjić versei
Harangtorony Építették száz, kétszáz, háromszáz esztendeje őket, a bombák rájuk találtak, eleget láttak a harangtornyok. E tornyok fogták össze az eget, a földet, s most emlékeztetik az eget a földre a hamvukban holt harangtornyok. A harangszó visszhangtalan és látatlan áll ott, ahol már senki sincsen, a harangok süvítő gránátok alatt kondulnak sokszorozva a hallást, látást. A harangtornyok már csak megnevezésükben állnak, villámsújtások emlékben. Piramisok, kúpok és orsók, hagymafejek túl óvatosan közelítenek az éghez, a legmerészebb lépések elől meglépve, s magában az eszmében kitartóan. Harangtornyok, s mi elhagyhatatlanok, induljanak is bárhová. Traú - Dóm, Orsini kápolna Talpak Mennyi hon és hány haza a talpakon! Horvátország meteorként robban majd szét, és diribdarabjai szerteszóródnak túlontúl e megdermedt világon. Kovács István fordításai
