Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 6-7. szám - Ratkó József: Negyven év, negyven vers című kisesszé sorozatához - Babosi László

RATKÓ IÓZSEF NEGYVEN ÉV, NEGYVEN VERS CÍMŰ KISESSZÉ-SOROZATÁHOZ

Nyíregyházán működött 1983 és 1987 között a magyar sajtótörténet egyik figyelemre méltó vállalkozása, a Hangsúly című hangos irodalmi-kulturális folyóirat, amelynek negyvenhárom lapszámát a Nyíregyházi Rádió sugározta havi rendszerességgel.1 A Hangsúlyt Ratkó József költő', Antall István rádiós szerkesztő-riporter, Nagy-' András László színházi rendező és egy ideig Görömbei András irodalomtörténész szerkesztette és működtette. Néhány' rövidebb próza mellett itt hangzott el először - hangjáték formájában - Ratkónak a Segítsd a királyt! című drámája, valamint az ő fordításában Szophoklész tragédiája, az Antigoné.

Az alább olvasható Negyven év, negyven vers című kisesszé-sorozat mintegy' a Hangsúly „mellékleteként” volt hallható 1985. május 14. és 1986. december 14. között. A sorozat ötletét az 1945-ös „felszabadulásunk” negyvenedik évfordulója adta. A költő bevezetője szerint, a II. világháborút követő négy' évtized történetét, „magy'ar örömeit, gondjait”, „reményeit” és „hullásait” mutatta be kedvenc versei segítségével. Illyés Gymla, Benjámin László, Vas István, Zelk Zoltán, Weöres Sándor, Juhász Ferenc, Nagy' László és Füst Milán mellett hosszan sorolhatnánk az 1945 utáni líránk színes és tág világából azon költőket, akikkel Ratkó megidéztette közelmúltunkat. Persze nem a kor „hivatalos” marxista történelemértelmezését adta, ugy'anis nem nehéz a szövegek mögül kihallani azt, hogy' Csanádi Imre versének segítségével, hogy'an vélekedett az 1956-os forradalomról, vagy' a totális Rákosi-diktatúra és a „létező szocializmus” politikai-hatalmi rendszeréről. De természetesen nem csak a múltról beszélt Ratkó, mert a vallomásos, sűrített jellemzéseket tartalmazó, sok hely'en prózaversbe hajló szövegek vallanak alkotójuk történelem-, lét-, líra- és művészetszemléletéről, kor- és nemzedéktársaihoz való viszonyulásáról is.

Minden egy'es adás elején Ratkó néhány soros bevezető kisesszéje után, amit ő maga olvasott fel, egy vers hangzott el színészek s néha a költő tolmácsolásában.:

A Negyven év, negyven versből különböző folyóiratokban már olvashattunk részleteket,5 de ny'omtatott formában a maga teljességében még soha nem jelent meg. A szövegeket közreadásuk sorrendjében úgy' közöljük, hogy' a rádióban elhangzott és hangszalagon megőrződött anyagokat összevetettük az eredeti kézirattal, és azon részeket, amely'ek a cenzúra miatt a rádióadásban nem jelenhettek meg, az eredeti kéziratból betoldottuk. A szöveget a költő leány'a, Ratkó Lujza és Babosi László gondozta.

Babosi László

Jegyzetek

1 http://\vtr\v.mzsk.hu/hangsuly/eloljaroban.html

; MARIK Sándor: A lázadó ember, az örök forradalmár. Ratkó József költőről beszél Antall István újságíró In: ESIK Sándor (szerk.): Általuk híres e föld. Kilencvenkilenc interjú három megyéből. Debrecen, 2005, In-Forma Kiadó, 292-294. p.; ANTALL István: „Leszek haláltól ronthatatlan...” A rádiós szerkesztő Ratkó József = Kortárs, 51. évf., 2007, 1. sz., 51-59. p.; JÁNOSI Zoltán: Eg)1 szélbe írt folyóirat fejfájára. Hangsúly — Nyíregyháza, 1983. november 14. - 1987. április 26. = Új Holnap, 48. évf. (új folyam), 2003, 2. sz., 112-116. p. = J. Z.: „A kő alatti fény'’. Ratkó József és „két” nemzedéke. Miskolc, 2005, Felsőmagvarország Kiadó, 135-148. p.

: Keserű torkú ének. A költő hangján. Szerk. Antall István. Rendezte: Nagy András László. Budapest, 1999, Magyar Rádió.

! Versmondó, 1999, aug., 3-4. sz., 38-39. p.; Partium, 2004, tavasz, 13-15. p.; Debreceni Disputa, 5. évf., 11-12. sz., 2007 (nov.-dec.), 19-22. p.

75