Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 6-7. szám - Babosi László: "Bujdosva a jövő elvadult útjain" - Beszélgetés Bugya Istvánnal Ratkó Józsefről
Bethlen Gáborról tervezett drámában, ami egy másik aspektus lett volna az István-drámához képest? Nagy veszteségünk, hogy nem volt ideje befejezni. Ehhez azt hozzá kell tenni, hogy az utolsó évei sajnos nem voltak alkalmasak eg\' ilyen nagysúlyú mű megalkotásához. Jóska akkor már tengett-lengett, bizonytalan állapotban volt, mint utóbb rájöttünk, élet és halál között. Bánt és elszomorít azóta is, hogy nem támogattam bátrabban, hogy Tiszadobra költözzön. Több házat megnéztünk, aztán elhalt a dolog. Valami azt súgja, Tisza- dobon, „krétakori rétje”, „szerette folyója” közelében tovább élhetett volna...- Akkor gondolom arról is tudsz, bogy a Pestre költözés is felvetődött.- Igen. Tiszadob mellett több hely is szóba jött akkoriban. Budapest, a főváros vonzása miatt. Egy magyar költőre jobban figyelnek Pesten, mint vidéken, és hogy jöttek a politikai változások, Ratkó szerette volna, ha meghallják, amit mond. Benne volt a Hazafias Népfrontban, Pozsgay Imrével jó kapcsolatban volt. Felszólalt az 1985-ös kongresszuson. Kemény, súlyos beszédet mondott. Jóska azt vallotta, hogy magyar költőnek kötelezettsége a közéletben részt venni, ha azt elmulasztja, áruló. Pest és Tiszadob mellett Tokaj is szóba jött, ahol Maczó Ági volt a tanácstitkár - ott szerettek volna G. Nagy Iliánnal kialakítani egy szellemi műhelyt, a Partium Társaságot. Maczó Ágit - elég volt fölvetni a gondolatot - a rendszerváltás előestéjén azonnal kirúgták. Mitől féltek azok ott Tokajban? Ugye szép história?- Az esetleges Tiszadobra költözése összefüggött azzal, hogy a neve felvetődött a gyermekváros igazgatójaként?- Nem, de a felvetődött lehetőséget Jóska komolyan mérlegelte és kedve volt vállalkozni rá.- Ez mikor volt?- 1986 körül. Abban az időben a gyermekvédelem már súlyos válságban volt, személyi kérdésekben, de szakmailag és koncepcionálisan is. Jóska, aki lényegében mindig követte a gyermekvédelem alakulását, a válság miatt és a lehetséges megoldások érdekében szót emelt a helyi, de a legmagasabb fórumokon is. Talán emiatt ajánlották föl neki, hogy legyen a tiszadobi Gyermekváros igazgatója. Társul vett engem is magához, átgondolni a dolgokat, nevelési koncepciót és praktikus teendőket. Tóth Pista barátunk, aki akkor nevelő volt, később az intézet igazgatója, ugyancsak sokat segített. Összeállítottunk egy tisztességes és izgalmas koncepciót „a gyermekotthoni nevelés megváltoztatásáról” amibe speciális irányként beemeltük a sport és a művészet kínálta különleges pszichopedagógiai lehetőségeket is. Akkoriban ökölvívásra is tanítottam gyerekeket, természetes volt ezért, hogy a Magyar Ökölvívó Szövetség és az Állami Ifjúsági és Sportbizottság is komolyan támogatta elgondolásainkat. Itt Tisza- dobon már miniszteri szinten tárgyaltunk róla, mégse lett a dologból semmi. Nem kell találgatnunk, miért, a Jóska igazgatói kinevezéséből nem lett semmi.- Ratkó művei a transzcendenshez való viszonyát is hűen tükrözik. Szerinted hogyan viszonyult ehhez a kérdéshez?- Nem könnyű kérdés. Hogyan foglalhamánk össze Ratkó világnézetét? O először abszolút racionálisan, matematikai pontossággal gondolkodott, s ha filozófiai értelemben nem is volt materialista, befogadta mindazt, amit a tudomány - pillanatnyi állása szerint - az anyagról tudni vélt, de nem tekintette azt 70
