Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 6-7. szám - Babosi László: "Bujdosva a jövő elvadult útjain" - Beszélgetés Bugya Istvánnal Ratkó Józsefről
szőr Sánta Ferenccel gondolta megcsinálni a filmet, aztán Fábián Zoli bácsival, akivel akkoriban nagyon intenzív kapcsolata volt. Hogy miért nem sikerült, azt nem tudom. Mellesleg hadd említsem meg, csak azért, mert némi időzavar van a Segítsd a királyt! születése körül, hogy a dráma váza, tartalmi lényege már 1973 előtt (akkor született első fiam) készen volt benne, beszélt róla, tervezte, készült rá. Más kérdés, hogy miért és hogyan vajúdott vele olyan hosszan. Jóskának egyébként számtalan elhalt terve volt, s egyik szebb, mint a másik. Valamikor azt tervezte, meg kellene írni Nagykálló, de lehet, hogy Tiszadob anyakönyvét. Abban az anyakönyvben nem csak név és dátum szerint sorjáztak volna az emberek, hanem egész életükkel, viselt dolgaikkal együtt megírva szépen, az idők elejétől napjainkig, ahogy az írott, meg az élő emlékezet azt megengedi. Szép terv volt, kivitelezni lehetetlen.- Ez szemléletes példa arra, hogy egy ötlet miként alakul át, mert Ratkó szövegeiben a hetvenes évek végétől kezd beszélni egy készülő Anyakönyv című prózai művéről, amiben gyerekkoráról, a gyermekvárosról, az őt felnevelő, támogató emberekről szeretett volna megemlékezni. Feltehetően ez az Önéletrajz folytatása lett volna. Egy-két rövid részletet publikált is belőle, de sajnos nem fejezte be. Lépjünk át egy másik témára. Ratkó egy helyen azt írja, hogy a hetvenes években Tiszadobon művésztelepet szervezett. Erről hallhatnánk valamit?-Jóska nagyon komolyan gondolta, hogy a megye művészeti életét emelni lehet azzal, ha érzelmileg is kötődnek hozzá az alkotók. Kijárt ezért a Hazafias Népfronttól valamennyi pénzt, és azon művésztelepet szervezett. A tiszadobi Gyermekvárosban, az Andrássy-kastélyban ütötte föl a művésztanyát. Az ismert képzőművészek közé olyanokat hívott, akik még névtelenek voltak, de tehetségük felől neki nem volt semmi kételye. Ahogy emlékszem, itt volt többek között Szabó Tibor, a nyíregyházi grafikus-festőművész; Nyeste József; a kecskeméti fafaragó Varga József; aztán a sugárzó erejű szobrász, Margittay Jenő, aki sajnos igen korán, élete félútjában meghalt; azután Lakatos József, 65
