Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 6-7. szám - Weiner Sennyey Tibor: B. F. (részletek egy monográfiából)

róla)«’*" - mely részletből is kitűnik, hogy ha voltak is valamilyen vonzalmai Békássynak Keynes vagy Frank Bliss iránt, igazából nem másnak vehetjük, mint egy fiatal, érzékeny férfi feminin oldalának megnyilvánulásainak.

Az egyik közölt levélből, olyan lényeges dolgok pattannak ki költőnk lelkü- letéről, mint az egyetemi munkáról és környezetéről, Cambridge-ről alkotott véleménye. Amikor például így nyitja levelét: „Kedves Noel, remélem nem untat téged, de undorodom a munkától és azt sem akarom hallgatni, bog az emberek hülyeségeket beszélnek, így hát írnom kell neked. - Később azt írja: „Még nem tértem napirendre afölött, hogyan fordulhatott minden rosszra otthon a politikában - és épp akkor, műikor úg' gondoltuk, hogy helyrejönnek a dolgok. Vajon azt jelenti-e ez, hogy semmit sem lehet majd tenni az elkövetkezőhanninc évben? Mivel pogány vagyok egy katolikus, vág)' legalábbis klerikális és erkölcsvédő országban, nincs sok esélyem."!' Békássy önmeghatározása: „pogány vagyok”!

Am Rupert Brooke szintén Noel udvarlója volt sokáig, sőt Angliában sikeres levelezőpartnere is, hiszen kettejük levelezését kiadták Song of Love címen 1991-ben. Brooke ott azt írja Noelnek: „Hálistennek, Európa más részében fog harcolni mint én. Végül is, tíz az egyhez az esély arra, hogy életben marad. ”68 Igaz, Békássy azt írja Rupert Brooke-ról, ekkor még, 1912-ben, s nem 1915-ben, hogy „Bár Kupéit is itt lenne, már olyan régen nem láttam. Nem tudom még azt sem, Németországban van-e, vágy hog)’ visszajött-e már onnan. ’*''’

Aztán egy másik fiatalembert említ: „Nem tudom hallottál-e arról az osztrákról, aki most itt van; húsz. éves és az elmúlt trim észterben, sok töprengés után úgy döntött, nem aeronautikát, hanem fdozófiát (...) fog tanulni? Most teljesen összezavarja Russelt és Moort is; az utóbbi azt állítja, hogy nem képes megérteni érveit, de abból, ahogy azokat megformálja, látja, hog’ igaza van! Norton találkozott vele és teljesen elragadta - az intellektusa!" 0 - az osztrák nem más, mint Ludwig Wittgenstein.

A „Wittgenstein-affér” nem csak az Apostolok társaságát, hanem egész Cambridge-t megrázta. A szintén az Osztrák-Magyar Monarchiából érkező, 1889-es születésű fiatal osztrák, Linz, Berlin, Manchester után érkezett Bertrand Russell előadásaira, mert az aerodinamika helyett inkább filozófiát akar tanulni. „Wittgensteint Keynes ajánlotta tagnak, ami Bertrand Russellt, aki igen nagyra becsülte a fiatal osztrák filozófust, kissé megzavarta... (...) Voltak, akik úgy gondolták, Russell féltékeny másokra, akikkel nem akar „osztozni ” Wittgensteinen. Mindenesetre IP 12 novemberében Wittgensteint jelölik az „Apostolok" tagjának."'' — A szavazásban Békássy is részt vesz, s bár a filozófus későbbi életrajzírója, McGuinness szerint „örökölt előítélet állhatott” köztük, Wittgensteint beválasztják tagnak, sőt 1914 tavaszán már Moore, aki Norvégiából egyenesen a fiatal filozófustól tér haza Londonba, arról számol be naplójában: „Békássy jön teázni... érdeklődik Wittgenstein logikája felől.” Érdemes lenne tehát összevetni Békássy Logika és pszichológia című írását Wittgenstein korabeli munkáival, de ennek nagy része eltűnt Russellnél, így tehát együtt mondhatjuk a nagy osztrák filozófussal, hogy „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”

1913 júniusában visszatér Zsennyéről Békássy Londonba, és megírja az Érzések halála és a Múlandó szerelem című verseit, melyek már címükben mutatják szerzőjük akkori érzelmi állapotát. A következő időszak sokkal

44