Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 5. szám - Balogh Robert: Hollandi mártás
Faludy György pirított tófűt zöldségekkel. A szeptember eleji napsütés melege lassan alábbhagyott, rendeltem még gyümölcssalátát, s csak elmerengtem, ahogy a késődélutáni utcai forgatag lassan átalakult koraestivé. Mennyi ember, mennyi ügy, nyüzsgés, nyomakodás... Közben rájöttem, hogy hétvége van, illene hazatelefonálnom. Csak Apámmal tudtam beszélni. Furcsa, hogy Anyám nem jött a telefonhoz, de nem akartam Apámat bántani, olyan lelkesen beszélt a kertről. Sok a szőlőben a gaz, a darazsak eszik az érett szemeket... Fülhallgatóval sétáltam, egy Multikulti nevű rádióadót hallgattam és csak kóboroltam céltalan. Brecht egykori házánál lecövekeltem, mint valami méla barom. Csak fotón láttam korábban, elálmélkodtam. Megállt mellettem egy lány. Fehér sapkája alól kilógott két copf, s nyalókázott. Túlérett, Lolita. Megszólítottam, amerikainak tűnt, egyből rám villantotta mind a harminckét fogát. Egy Lone Wolf nevű falucskában született, Oklahomában tanult business marketinget, a Régi Zsinagóga mellett, a Flower Garden Park közelében lakott, két barátnőjével bérelték a lakást, és szerinte egyszerűen fantasztikus Berlin. Es egész Európa. Llogy itt mindennek múltja van. Nem is gondolta volna, hogy ilyen sokfélék erre az emberek. Tavaly Ausztráliában nyaralt, az is gyönyörű hely, de össze sem lehet hasonlítani az Óhazával. Az ősei Németországból vándoroltak ki. Ezért választotta ezen a nyáron Európát. Koktélozm hívott, én nem akartam belemenni a játékba. Amerikai turistákkal talán mégsem kellene... Rossz angolságommal poénkodni kezdtem, amikor felőlem kérdezett:- I’m from Hungary. I live in Andy Warhol... de a lakótelep nem jutott eszembe. Hogyan mondják angolul, hogy Andy Warhol lakótelep? Mindég)?, 49
