Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 5. szám - Mile Zsigmond: Panel (2., befejező rész)

john kunon gölkosság áldozata lett 1980 december második hetében, örök sztár! (részlet az androméda őrs naplójából)

a deites-, traubis-, sörösüvegeket hálószatyorba gyömöszöltem, és levittem a visszaváltóba, az ábécé háta mögé, ott működött, ha szerencsém volt, nem várakoztak sokan, de többnyire nem volt szerencsém, beálltam a kanyargó sor végére, letettem a szatyrot, időnként odébbtoltam lábbal, lassan ment a sor, a nyugdíjasok a szörpös, a melósok a kétdekás üveg árát is kivárták... legtöbbet a pezsgős ért, a befőttes szinte semmit, de hó végén azt is levitette velem anyu (olyankor elkérte a pénzt is...), az ábécé falát néztem, a sötétkék mozaiktáblát szemmel bontottam tovább, verebek csipogtak, fürödtek egy kátyúban, némán haladt a sor, néha dünnyögött valaki, elhagytam a sarokfordulót, már-már beláttam a visszaváltó fülkébe, a rekeszt pakoló gyakornok lányok kék egyenköpenye alá.

várható volt, hogy örökli, mondta apu anyunak a rendelő folyosóján, miután a fehér köpenyes doktornéni, hogy a kis betűket nem bírtam elolvasni, fölírta a dioptriákat (-0,75/ -1,0), beültünk a skodába, anyu, a jófogú, sasszemű parasztlány becsapta az ajtót, ne aggódj, fiam, mondta apu, majd nézünk eg)’ fasza keretet! hátul ültem, hunyorogtam a neonfényes sötétbe, szemüveges leszek, gondoltam inkább kíváncsian, mint szomorúan, fene se tudta, mivel jár az a kölönc, a lányok mennyire másképp néznek majd rám, s hogy holnaptól a nevem: dr. bubó...

11