Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 3. szám - Réhon József: KURTA MIKSA levelei Záránd vármegyéből (kapcsán) AZ MÁI LABANCOKRÚL (1995-1998)
a R É H 0 N I Ó Z S E F KURTA MISKA levelei Zaránd vármegyéből (kapcsán) AZ MÁI LA- BANCOKRÚL* (1995-1998) „Hasonmás helyett Györgye bácsi eredeti, ötödfél példányban, stencil eljárással gyártott első, zarándi kiadása nyomán. (Az ötödik darabot a Részek-béli könyvritkaság készítése javán Kurta Györgye ebe szétcincálta. Bizonyos - rosszindulatúnak is mondható - híresztelések szerint a dák-római ősökre visszavezethető kutya ezt követően megveszett.) A különös kiadvány egy példányát Sarusi Mihály mentette át Zarándból Pannóniába.” Csavarintások, kópéságok mindjárt a címben és a bevezető sorokban. Ezek bizony kérik a magyarázatot. Kurta Miska Pannóniája valamivel, ha nem is sokkal, nagyobb az egykori római tartománynál. Pannónia az ő olvasatában a megmaradt Kis-Magyarország, a Részek (Partium), Erdély, Kárpátalja, a Fel- és Délvidék nélkül. Hiányzanak még más „Apróságok” is. A Részek, Erdély északi és nyugati szegélyén a középkori Zaránd, Közép-Szol- nok és Kraszna vármegyék, valamint Kővár vidéke, amelyek a középkorban nem tartoztak az Erdélyi Fejedelemséghez. Zaránd megyét ne keresse senki mai térképeken. De volt ilyen megye. Kurta Miska „Zarándról szólván” kissé távolabbra mutató vonalakkal meg is rajzolta a határokat. Az a világ, amely benyúlik Fehér, Bihar, Békés, talán még Csongrád megyébe is, a levélíró képzeletében megmaradt Zarándnak. Benne van Arad is, a „főváros”. Zaránd megye 1626-ban egyesült Arad megyével. Ott, a Zaránd-hegység lábánál, már csak egyetlen falut találunk, ami még őrzi a Zaránd nevet. Kurta Miska három éven át, mindenféle zarándi helyről keltezte leveleit. Lehettek, voltak, vannak is ilyen nevű falvak, községek, mezővárosok. Az se baj, ha az elnevezések „egyszerű” kitalálások, kópéságok. Elárulom, hogy a neves Márki Sándor történész által megtervezett s Homolka József által megrajzolt Zaránd vármegye térképe a Kurta Miska-félénél valamivel pontosabb. Megtaláltam benne Kurtaegyházát, Kurtafejéregyházát, de volt Kurta-kér is. Amikor az elmúlt évi labdarúgó-világbajnokság napján, de nem abból az alkalomból, kézbe kaptam a „Körmendi és Sarusi szabad csapat”-ot,** amelynek előszavát levél formájában Kurta Györgye jegyezte, könyvespolcomra nyúltam, Ki * Kurta Miska levelei Zaránd vármegyéből, Az mái labancokrúl (1995-1998), Búvópatak Könyvek, 2007. Copírozás csak (Kurtafia) Kurta Györgye bácsi engedélyével ** Körmendi és Sarusi szabad csapat, Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2006 74
