Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 3. szám - Réhon József: KURTA MIKSA levelei Záránd vármegyéből (kapcsán) AZ MÁI LABANCOKRÚL (1995-1998)
kicsodá-kat, lexikonokat emeltem le s kerestem Kurta Györgye (Curta Gheorghe) nevét. Ereztem én, hogy valami baj van ezzel a névvel. Lehet valós, de kitalált is. Megvilágosodtam... Kurta Györgye, Kurta Miska, Sarusi Mihály egy és ugyanaz a személy. A zarándi világnak szomorú története van. A már említett Márki Sándor Aradvármegye és Arad szabad királyi város MONOGRAPEIIAJA-ból sok mindent megtudtam. Olvastam, hogy 1849-ben volt „zarándi hadjárat” is. „Az aradiakat igen közelről érdekelte, hogy Véber János őrnagy mintegy 650 emberrel s 3 ágyaival febr. 17-én végre bevonult Halmágyra, melyet 5 lövés után ott hagytak a felkelők”. Nem minden „zaránd-környéki” és Zarándon túli csatározás volt ilyen szerencsés. A felelőtlen Hatvani Imre szabadcsapatának abrudbány'ai próbálkozását követő harcokban esett el a katonáival arra felé vonuló Vasvári Pál is (Havas- nagyfalu - 1849. július 5-6.). Szemlélőként magam is tanúja voltam az 1944 szeptemberében megesett véres zarándi harcoknak, amelyek emléke mind a mai napig kísért a Zaránd-hegység lábánál. Csavargóit, korzózott arrafelé Sarusi Mihály is (Fekete-Zaránd, Tevan Kiadó, 2002). Kurta Miska Zarándból „postázott” levelei eljutottak Pannóniába, s azokat közölte az Ez a Hét folyóirat. Az eredeti, stencilezett első kiadás példányszámát nem tudtam megfejteni. Kurta Miska matematikája több mint kópéság. A kuruc és a labanc elnevezés - gondolom — nem igénybe! magyarázatot. Arról azért mégis szólnom kell, kiket tekint Kurta Miska mái labancoknak, akik arról híresek, hogy' szeretnek gyűlölni. Kurta Miska szeretné őket is szeretni, de azok nem engedik. Miska legalább azt megpróbálja, hogy gyűlölködésüket ne viszonozza. Ez így' kereszt(y)ényá. Lássuk, kik is azok az mái labancok? Könnyen felismerhetők. Azt vallják, hogy nem szabad nemzeti alapon „domborítani”. A nemzeti az nacionalistát jelent. A nacionalista rögvest soviniszta, fasiszta is. A nacionalizmus úgy' elvetendő, ahogy van. A hazafi csak hazaffy lehet. Ügy tartják, hogy mi, magy'arok a ganyéból jöttünk. Ok világpolgárok, szabadgondolkodók, humanisták... Pannónia... Csezmicei János (1437-1472) Ferrarában, Padovában tanult, sjanus Pannonius néven lett humanista író, költő. Még latinul verselt. Janus Pannonius Búcsú Váradtól című versében, amikor el kell hagynia a „szép Körös vidéket”, a lovag királyt, Lászlót méltatja, és az ő segítségét kéri. Mégis kell a kötődés? Az mái labancok úgv látják, a jövendő magyar értelmiségiek „elutasítják a történelmi tapadású fogalmakat”, „kormányférgek” voltak azok, akik elmentek a ken- deresi temetésre. Ok támadtak a halálos ágyán vergődő magyar miniszterelnökre s fennen hangoztatták, Antall József nép-nemzeti, úri, árvalányhajas, keresztény kurzusú csapata Horthy rendszerét akarta visszaállítani. Labanc munka nyomán születhetett olyan irodalomtörténet, amelyben nem szerepel Kodolányi János. 75
